Az ellenfél pisztolycsöve ráirányul a célkörben álló, áldozatul kiszemelt férfira – talán még az arcán húzódó sebhely is látszódik –, ám a célba vett hirtelen megfordul, és lő. Ő lő, és a támadó térfelén csorog a vér. A filmről filmre megismételt nyitány természetesen a James Bond-mozik sajátja. Aztán jöhet a golf, az ajtóból a fogasra röpített kalap meg a „vodka-martini rázva, nem keverve” szlogen.
A figura most hatvanéves, de egyáltalán nem öregszik. Túlélte megalkotóját, első könyvkiadóját, kezdeti producerét. Az örök – ha nem is ifjú, de – ereje teljében levő, szemrevaló főhőst, James Bondot 1962 óta eddig hat színész alakította: Sean Connery, George Lazenby, Roger Moore, Timothy Dalton, Pierce Brosnan, Daniel Craig.
„Olyan kémtörténetet készülök írni, amely az összes többi kémhistóriát letörli a palettáról” – kérkedett ismerőseinek 1952 elején Ian Fleming, amikor a Casino Royale sztoriját forgatta a fejében. Aztán februárban elvonult jamaicai birtokára, és megírta első Bond-regényét, amelynek sikerét követően minden évben az első két hónapot a 007-es ügynök sztorijainak megalkotásával töltötte Jamaicában. Tizenkét regényt és két teljes novellagyűjtemény hagyott hátra az általa alkotott titkosügynök-figura főszereplésével. Az 1966 után megjelent James Bond-történeteket és forgatókönyveket már mások írták, akik olykor még családi kapcsolatban is álltak Ian Fleminggel, de sokan ezeket a posztumusz műveket már nem tekintik eredeti James Bond-sztorinak.
Ian Fleming vagyonos angol családban született, viharos ifjú évei után a tengerészeti kémelhárításnál kapott állást, a második világháborúban pedig kémként dolgozott William Stephensonnal, vagyis nem véletlenül olyan hitelesek a titkosügynök-történetei. Ő már csak tudta, hogy Bondnak nagyvilági luxusmiliőkben kell forgolódnia, mert az általa üldözött, világuralomra törő, a jövőt befolyásolni vágyó bűnözői szindikátusok és vezetőik is ebben a körben mozognak. Egyéb formában is belegyúrta önmagát Bond személyiségébe. Sötét haja egyik oldalt neki is belehullott kék szemébe, öltözködésük és a finom italok iránti vonzódás is közös volt bennük. Flemingnek szintén a rántotta volt a kedvenc étele, és hőséhez hasonlóan nagy nőcsábász hírében állt kamaszkorától kezdve. Szenvedélyes madarász volt az író, így hősének egy ornitológus után adta a nevét. Magyarán: a Nyugat-India madarai című könyv gerincén akadt rá James Bondra.
A könyvsikert követő mozikarrierhez nem utolsósorban a filmzene is hozzájárult. A James Bond-filmek jellegzetes témáját Monty Norman szerezte, John Barry is derekasan kivette a részét a komponálásból, de alkalmanként mások is dolgoztak velük, mint George Martin, Marvin Hamlisch és Bill Conti. A főcímdalok kifejezetten a James Bond produkció számára készültek, exkluzivitásuk abban rejlik, hogy kivétel nélkül a kor elismert szerzői és előadói közreműködésével rögzítették őket. Így például az Oroszországból szeretettelt Matt Munro, a Tűzgolyót Tom Jones, a Csak kétszer élsz címűt Nancy Sinatra, az Őfelsége titkosszolgálatában-t Louis Armstrong, az Élni és élni hagyni-t Paul McCartney, a Halálvágtát a DuranDuran, a Halálos rémületben-t, az A-ha, a Halj meg máskort Madonna neve fémjelezte.
Jobbára meglepetés, hogy mindezekből mit fog előadni a Budapest Symphony Orchestra a július 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon műsorra kerülő filmzenekoncert-show közönségének. Annyit előre is elárul Nic Raine karmester, aki a Prágai Filharmonikusokkal több James Bond-albumot is készített, hogy a klasszikus Goldfinger, a szenvedélyes Licence to Kill vagy a legújabb filmhez készült Skyfall semmiképp sem marad ki a programból, amelynek szólistái Gajer Bálint és Veres Mónika lesznek.
Fotó: Szabad Tér Színház
