Immár megszokott módon ismét górcső alá vesszük a Világsikerek-sorozat egyik viszonylag új könyvét. Ezúttal Linwood Barclay Rémálom címet viselő krimijére esett a választásunk. Egyik korábbi cikkünkben foglalkoztunk James Grippando Félelem a sötéttől című krimijével – a Rémálom ehhez bizonyos tekintetben nagyon hasonlít. De lássuk részletesen, hisz alighanem sokan gondoltuk már egyes élethelyzetekről, hogy azok „rémálomba illőek”, most tehát mi lehetünk a döntőbírái annak, hogy ez is olyan-e.
A történet szerint a tinédzser Sydney Blake apjánál, Timnél lakik, és egy szállodában dolgozik a nyár folyamán. Egy nap azonban munka után nem megy haza, és amikor apja a szállodában kérdezősködik utána, a személyzet állítja: nincs Sydney Blake nevű kollégájuk. Tim Blake hétköznapi élete egyik pillanatról a másikra összeomlik. Ha nem ott dolgozott, hol járt mostanáig Sydney egész nap? És miért tűnt el nyom nélkül?
Mint látjuk, számos kérdés merült fel, ám a válaszok nem magától értetődőek. Tim értesíti ugyan a rendőrséget, de a nyomozókat úgy látszik, minden jobban érdekli egy elveszett tinilánynál. Így hát maga kezd nyomozásba, s közben megismeri lakóhelye, a kellemes connecticuti városka sötétebbik arcát: korrupció, emberkereskedelem, kényszermunka. Lehet, hogy Sydney megsejtett valamit? Ezért kellett menekülnie? – látják: megpróbáltunk röviden a válaszokra bukkanni, ám csak a kérdés lett több. Mi a tanulság? Az újságíró nem pótolja, csak kiegészíti a könyvet.
Visszatérve a könyvre, még ha lennének is válaszok, azok tehát önmagukban még semmit sem jelentenek, ráadásul azt, hogy a helyzet bonyolultabb annál, mint ahogyan elsőre tűnik, az is jelzi, hogy egy férfi, egy veszélyesnek látszó idegen éppolyan elszántan keresi Sydet, mint Tim maga. A sablonosnak tetsző kérdés, melyre minden krimiben nagy szükség van, ezúttal nem más, mint hogy melyikük találja meg hamarabb… – ám mindez számos lehetőséget vet fel, melyek izgalmassá teszik a cselekményt.
A bevezetésben már említett Grippando-regénnyel való hasonlóságot a komor hangulat, valamint a rejtélyes, „Mister X” kaliberű idegen feltűnése is okozza – még ha a történet és a karakterek egyébként nem is hasonlítanak. Legfeljebb csak annyiban, hogy a Rémálom is egy „tipikus“ Világsikerek-regény, melyet, akik szeretik az amerikai szórakoztató irodalom e válfaját, minden bizonnyal élvezni fognak. Nem épületes, ám valamennyire elgondolkodtató, és kikapcsolódásnak mindenképp megfelelő.
DicsukD