Miskolc Város Közgyűlése a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámoló alapján (16 igen, 2 nem, 6 tartózkodás) elfogadásra került.
A beszámoló röviden: A védőnők a munkájuk során tapasztalják a balesetveszélyes lakáskörülményeket, (áramlopás) az egyén és lakókörnyezete higiénés problémáit, (pl: nem megfelelő illemhelyek, hulladék nem megfelelő elhelyezése stb) a gyermekek testi, lelki elhanyagoltságát, az ingerszegény környezet, szülők miatti gyermeknevelés hiányát, a fiktív lakcímek megadását.
Tapasztalják, hogy a háztartások többsége szociális segélyekből és a különböző családtámogatási formák igénybevételéből tartja fenn magát.
Az uzsorakamat elterjedése általánossá vált, mely a családok teljes elszegényedését és kiszolgáltatottságát eredményezi. A kiszolgáltatottság miatt negatív hatással vannak egymásra (erkölcstelen, etikátlan cselekedetek a megélhetés biztosítása céljából) az emberek.
A mélyigénytelenségből fakadóan a rossz higiénés körülmények (pl. szemetes lakókörnyezet) a rágcsálók és kártevők (pl. patkányok, csótányok) elterjedése (tetvesedés) tömeges.
A néphűlyítő szociológusok, felzárkóztató „szakemberek” eredményeképpen az a véleményük, hogy „Leginkább az anyagi-megélhetési problémák miatt nem tudják tisztán tartani a lakásokat (piszkosak, dohosak), illetve rendszeresen tisztálkodni, ruhát mosni. Egészségügyi és higiénés állapotuk nagyban függ az adott évszaktól, valamint a családok összetételétől.”
(Megjegyzés: Ezzel szemben mindenféle anyagi segítséget megkapnak az államtól (többféle formában) a családok, de azt nem a gyermekre ill a lakhatási élelmezési és ruházati körülményekre fordítják, hanem élvezeti szerekre (ital cigaretta, stb) ill. uzsorások luxuskörülményeinek (autó, lakás stb) finanszírozására. Ezen túlmenően anyagi-megélhetési problémákkal nem magyarázható a higiénia (szemételszállítás, engedélyezett Wc, gyermekfürdetés stb) hiánya mivel annak az anyagi indokokhoz semmi köze nincs. Ezekben az esetekben értelmezhetetlen a gyerek családban tartásának a fogalma, mivel így – a család szónak való értelmében – család nem létezik, így a gyermek családban való tartása egy olyan fogalom, mely nem létezik.)
„Egyes társadalmi csoportokban jelentősen nőtt az iskola, a tanulás, illetve a tudás elértéktelenedése. Ebből eredően nőtt az igazolt és igazolatlan iskolai hiányzások száma. A tankötelezettség teljesítésének előmozdításában sem a szülők, sem a rokonok nem partnerek. 2012-ben vezető problémaként jelentkezett a magatartás- és teljesítményzavar.”
„Az előzőekből következik, hogy egyre több kiskorúval kapcsolatban tapasztalható a szülői szerepek meglazulásából, a tekintély megingásából, valamint a szülői elhanyagolás fokozódásából eredő viselkedészavar. Az oktatási-nevelési intézmények pedig nem tudják „pótolni” a nevelési/szocializációs hiányosságokat. Így a problémák egyre csak halmozódnak és összetetté válnak. A szakemberek még szoros együttműködés mellett sem tudják a meglévő hátrányokat felszámolni.”
„A jelzőrendszeri tagok (elsősorban azok a szakemberek, akik személyes kapcsolatban vannak a gondozásba vett családokkal) nem szívesen vállalják fel az észrevételek írásba foglalását és a gyermekjóléti szolgálathoz történő eljuttatását. Inkább a személyes vagy telefonos konzultációkat és megbeszéléseket részesítik előnyben, hogy elkerüljék a lehetséges atrocitásokat.”
A problémák komplexitásából és súlyosságából adódóan, illetve a hatályos jogszabályi előírásokat figyelembe véve, jóval több gyermek esetében kerülhetett volna sor a védelembe vételre, mint amennyi kezdeményezés ténylegesen történt.
Jellemző, hogy azoknál a családoknál, ahol a család felnőtt tagjai számára nem érték a tanulás és a tudás, a gyermekek számára sem válik azzá. Ezekben az esetekben a védelembe vétel és a kiszabott büntetések teljesen eredménytelennek bizonyultak.
A 18 éven aluliak által elkövetett lopásokról elmondható, hogy sok esetben felnőttekkel együtt követik el, az ő hatásukra történik, sőt a gyermekkorúak esetében megállapítható, hogy őket segítségként hívják az egyes bűncselekményekhez. Kihasználják a még kis termetüket, mozgékonyságukat és ügyességüket, de ki nem mondottan az, hogy úgysem büntethetők az életkoruk miatt.
