A NAV él a megvalósult szervezeti integráció lehetőségeivel, így a vám- és pénzügyőri, a bűnügyi- és az adó szakág között egyre szorosabb és hatékonyabb együttműködés valósul meg. A mai összetett gazdasági, pénzügyi, jogi környezetben már elengedhetetlen, hogy egy-egy adózó tevékenységének minden spektrumát – különösen pedig a kapcsolódó területeit – az egyes hatóságok átfogó módon vizsgálják.
Jól példázza ennek a komplex szemléletnek és egymásra épülő együttműködésnek a hatékonyságát az alábbi eset is.
A bűnügyi szakág jelzése nyomán került az adó szakág látókörébe az a magánszemély, aki egy felszámolás alá vont társas vállalkozás vezető tisztségviselőjeként a társaság pénztárából hiányzó jelentős pénzkészlettel nem tudott elszámolni. Csődbűncselekmény megalapozott gyanúja miatt indított büntető eljárásban gyanúsítottként történő kihallgatása során úgy nyilatkozott, hogy a fenti összeget magáncélra használta, „felélte”. A büntető eljárással párhuzamosan a NAV revíziót kezdeményezett az adózónál, melynek során feltárta, hogy a társaság pénztárából hiányzó összeg adózatlanul került kivonásra, így az ehhez kapcsolódó adójogi jogkövetkezmények is megállapításra kerültek.
Az ellenőrzés kiterjedt a magánszemély bankszámla adatainak elemzésére is, melyet a pénzintézetek megkeresésre az adóhatóság rendelkezésére bocsátottak. Ennek során fény derült arra, hogy a magánszemély cégtulajdonosként nemcsak a társaság pénzárából vont ki adózatlanul jövedelmet, hanem közel tízmillió forint értékben saját bankszámlájára utaltatta a társas vállalkozás által elvégzett szolgáltatások ellenértékeit, melyek kapcsán nem igazolta hitelt érdemlő módon, hogy azok a vállalkozás részére befizetésre, átutalásra kerültek volna. A magánszemély nem tudta igazolni, hogy a fentiek szerint általa bizonyítottan megszerzett jövedelmek miatt adókötelezettség ne terhelné.
Az adóhatóság ellenőrzései természetesen a magánszemély valamennyi adókötelezettségére kiterjednek, így a revízió figyelemmel volt arra is, hogy egyéni vállalkozási tevékenységet is végzett az érintett időszakban. Az elvégzett bizonyítási eljárások alapján megállapítást nyert, hogy egyéni vállalkozói bevételei egy részét eltitkolta, továbbá olyan kiadásokat kívánt elszámolni e minőségében, amelyek ténylegesen nem a vállalkozás érdekében merültek fel.
Az adóhatóságnak ellenőrzései során az egyes szerződéseket, ügyleteket és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint minősítve kell meghatározni az adókötelezettséget. Ennek kapcsán az elszámolt költségek ellenőrzése során bukkant fel egy reklámtevékenységre vonatkozó kiadás elszámolása is, amelyről – az elvégzett bizonyítás eredményeként – megállapítható volt, hogy az valójában nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódik, végeredményben egy szabadidős tevékenységgel foglalkozó szervezet magánszemélyként való támogatását szolgálta.
Emellett – az magánszemély munkáltatója által megküldött, adóhatóság rendelkezésére álló adatszolgáltatás alapján – az is megállapítható volt, hogy a vizsgálat alá vont időszakban a magánszemély munkaviszonyban is állt, ugyanakkor az ebből származó jövedelme bevallását is elmulasztotta.
Az adóhatóság valamennyi feltárt tényállás alapján munkálta ki az adóeltéréseket, jelentős nagyságrendű adókülönbözet számszerűsítése mellett, melynek megfizetésén túl, a jogszabály – a bevétel eltitkolás minősített esetkörére is figyelemmel – kiemelten magas szankciók (adóbírság, késedelmi pótlék, mulasztási bírság) alkalmazását rendeli. Jelen konkrét esetben adózót 12,5 millió forintot meghaladó fizetési kötelezettség terhelte.
A NAV egyes szakágainak ezen ügyben is tükröződő együttműködése a költségvetést jogszerűen megillető bevételek biztosításán túl kifejezetten a jogszerűen gazdálkodó vállalkozások érdekeit is szolgálja azzal, hogy az adóelkerülő vagy egyéb módon súlyosan jogsértő magatartásuk miatt előnyösebb piaci, gazdasági pozícióba kerülő vállalkozások tevékenységét visszaszorítja.
