Varga Mihály tárca nélküli miniszter szavaiból egyre nyilvánvalóbbá válik: a kormány – eddigi szabadságharcos retorikáját feladva – behódol az IMF–EU-kettősnek és újabb megszorító csomaggal próbál a nemzetközi pénzvilág kedvére tenni.
Az is kiderül a miniszter megnyilatkozásaiból, hogy a tervezett intézkedések kárvallottja ismét nem a Magyarországon óriási jövedelmet realizáló multinacionális vállalati kör lesz, hanem azok a kisemberek, akik a kétharmados többségével gátlástalanul visszaélő Fidesz-kormány kényének-kedvének a leginkább ki vannak szolgáltatva. Az elesett, munkalehetőségüket elvesztő, segítségre szoruló embereket juttatásaik újbóli megnyirbálása fogja sújtani, míg a közszférában dolgozó emberek munkahelyét a bérek ismételt befagyasztásán túl fűnyíró elv alapján végrehajtott elbocsátási hullám veszélyezteti.
Aggasztónak találjuk azt is, hogy nem csupán a gazdasági visszaesést és a beruházási ráta alakulását tekintve múltuk alul a régió országait, de a kormány nem tesz érdemi intézkedéseket a bankok tömeges tőkekivonása ellen sem. Így a vállalkozások hitelezésének nehézségei és a drága hitelkamatok miatt egy újabb területen váltunk sereghajtóvá. Mivel a szocialista kormányok megszorításokra építő gazdaságpolitikai gyakorlatát töretlenül folytató Orbán-kormány egymás után teszi tönkre a gazdasági növekedés alapfeltételeit, a reálbérek további csökkenése, az életszínvonal folyamatos esése sajnos borítékolható.
A Jobbik kormányra kerülése után szakítani kíván az elmúlt 20 év gazdasági leépülést okozó politikájával. Az egyoldalú EU-s függésben levő gazdaságot a keleti piacok újbóli megnyitásával, a keleti gazdasági kapcsolatok bővítésével, a nemzeti érdekek szakszerű, kemény és következetes képviseletével lehet ismét dinamizálni. Azokra a kényelmes politikai váltógazdálkodásban gondolkodó pártokra, akiknek közös felelősségével a jelenlegi, roppant nehéz helyzet előállhatott, a történelem süllyesztője és a Jobbik-kormány népakaratot megtestesítő elszámoltatása vár.
