Több évtized elmúltával rendeződni látszik Budapest egykori legendás szórakozóhelye, a két világháború közötti időszak idején Várbazárként működő, majd a kommunista érában a legendás Ifjúsági Parknak helyet adó budavári épületegyüttes sorsa. Nemcsak idegenforgalmi, turisztikai és gazdasági szempontból értékelődik fel hatalmas mértékben a jelenleg romos terület, hanem az előtte lévő Duna-part is kiemelkedő jelentőséggel bírhat a Várbazárhoz érkező turistahajók fogadásával. Most úgy tűnik, a területileg illetékes I. kerületi önkormányzat vagy az ahhoz kapcsolódó gazdasági körök a dunai kikötőhelyeknek is otthont adó rakpartrészt is uralma alá akarják vonni, elűzve onnan az eddigi üzemeltetőket.
A rendszerváltást követően az egymást váltó kormányok sorra továbbpasszolták a kérdés rendezését, és az idén lett végre nyilvánvaló és egyértelmű a jelenlegi kormány szándéka, hogy hatalmas ráfordítással a történelmi budai vár egyik kiemelt projektévé minősítik a Várbazár és környékének felújítását, XXI. századi építészeti látványtervezésű és városkép- rendezési elképzelések megvalósításával. Ezáltal nemcsak a jelenleg kihasználatlan, romos épülethalmaz értéke nő csillagászati magasságokba, hanem az előtte lévő partszakaszé is, hiszen a Várbazár és környéke a főleg hajóval érkező nyugati turisták kedvelt célpontja is lehet, akik közvetlenül a vízpartról sétálhatnak fel majd a csillogó-villogó létesítménybe.
A helyi önkormányzat előre gondolkodik, mert másképpen minek lehetne betudható, hogy szinte rekordgyorsasággal megszüntette, visszavonta a budapesti Lánchíd melletti kikötőkre kiadott használati engedélyeket, és ezáltal lehetetlen helyzetbe hozta az eddigi üzemeltetőt, a Magyar Kikötő Zrt.-t. A cég vezérigazgatója szerint az elmúlt években hatalmas önerős fejlesztéseket hajtottak végre az említett partszakaszon, turisták százezreit hozták Budapestre a külföldi partnerek segítségével. Ennek ellenére a kerületi önkormányzat ez év januárjában elutasította a cég területfoglalási engedélykérelmét, így erre hivatkozva a Nemzeti Közlekedési Hatóság visszavonta az engedélyt. A kikötő tulajdonosa fellebbezett a döntés ellen, de az önkormányzat márciusban zajterhelésre, szemetelésre hivatkozva ismét elutasította a kérelmet.
A kikötőt üzemeltető cég igyekezett mindenben megfelelni az önkormányzat elvárásainak, minden általa felvetett problémát orvosolni kívánt, ezt viszont mondvacsinált indokokkal elutasították. Így aztán előfordulhat, hogy a nagy nemzetközi hajós társaságok a budai kikötési lehetőségek hiányában, vagy megpróbálnak helyet keresni a pesti oldalon, vagy pedig kihagyják Budapestet, ezáltal hatalmas bevételtől fosztják meg a fővárost.
A helyzet azért is bonyolult, mert a szemközti oldalon, Pesten minden probléma nélkül működhetnek a hajókikötők, s éppolyan közel vannak a lakóházak a mederhez, mint a budai oldalon, mégsem jelentett ez problémát a szintén fideszes irányítású V. kerületi önkormányzatnak.
A fentiek miatt a Jobbik úgy gondolja, hogy piacszerző akció bújik meg az I. kerületi önkormányzat döntése mögött, és az eddigi üzemeltető, a Magyar Kikötő Zrt. hat kikötőjének bezárásával a Mahart utódcége, a Mahart PassNave abszolút monopolhelyzetbe kerül. A tisztességes verseny és Budapest főváros turisztikai fejlesztésének szempontjából a Jobbik követeli az ügy teljes kivizsgálását, elutasít minden olyan lehetőséget, amelyre a mutyi árnyéka vetődik, és korrupcióellenes pártként az ügy igazságos rendezését követeli.
Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője
