Kétévi kormányzás után kezd ráébredni a Fidesz-kormány arra, hogy az Európai Unió fejlett, tőkeerős cégei előtt piacát korlátlanul megnyitó Magyarország nem jut hozzá az EU-forrásokhoz. Ezek legalább részben kompenzálhatták volna az uniós nyitással párhuzamosan eltűnő magyar ipari kapacitás és a leépülő mezőgazdaság miatti veszteségeket, ám a drágán és rosszul üzemeltetett kormányzati bürokrácia meghiúsította az EU-pénzek célba jutását, hiszen a rendelkezésre álló pénznek csupán a harmada érkezett meg.
Jelzésértékkel bír és egyben a Fidesz értékrendjének visszásságát mutatja az a tény, hogy a kormány mindössze egy 50 milliárd forintos önerő alappal kívánja segíteni a magyar vállalkozásokat az EU-források lehívásában. Eközben a költségvetés éves szinten ennek a tízszeresét költi az igazságtalan, a fogyasztásnövekedési és gazdaságserkentési várakozásokat nem teljesítő egykulcsos adórendszer fenntartására. Holott az ilyen módon elherdált pénz sokkal jobban hasznosult volna a munkahelyteremtésben, a magyar ipari és mezőgazdasági termelés, valamint a turizmus fellendítésében.
Az Orbán-kormány még mindig nem ébredt tudatára annak, hogy nem a legmagasabb jövedelmű csoportok adókedvezmények útján történő segélyezése, hanem a magyar termelő kapacitások megerősítése, a gazdaság finanszírozási oldalának megteremtése jelenti a valódi megoldást. A Jobbik felszólítja a kormányt, hogy ne a gazdagokat előnyben részesítő szavazatvásárló kormányzati programokra, hanem a munkahelyteremtésre és a magyar gazdasági potenciál megerősítésére koncentrálja mind a hazai, mind pedig az uniós erőforrásokat.
Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese
