A fővárosi Jobbik-frakció megütközve figyeli azokat a lépéseket, amelyekkel Budapest vezetése kapkodva, csapongva a polgárokra hárítandó újabb terhekkel kívánja befoltozni a költségvetési lyukakat. A képviselőcsoport elfogadhatatlannak tartja a középkori hagyományokon alapuló hídvámot éppúgy, mint a városhatárokon belülre érkezők számára fizetendő dugódíjat. Ezzel a lépéssel visszafelé fejlődik Budapest, és ha így halad a városvezetés, akkor lassan eljut odáig, hogy kisbírókkal doboltatja ki a meghozott rendeleteket.
A Jobbik nem a városlakókra rótt terhek növelésével, hanem a már meglévő és kidolgozandó új projektek létrehozásával kíván enyhíteni a főváros rossz gazdasági helyzetén. A legfontosabb kiindulási pont Budapest történelmi és idegenforgalmi hagyományai, amelyek kihasználásából jelenleg különféle magáncégek profitálnak ahelyett, hogy a városgazda Fővárosi Közgyűlés tartaná a kezét ezen a meghatározó imázs-javító és bevételnövelő területen.
A fővárosi Jobbik-frakció javasolja egy olyan, fővárosi tulajdonban lévő idegenforgalmi és turisztikai központ létrehozását, amely teljes egészében felügyeli ezeket az ágazatokat úgy, hogy az ebből származó bevételek a főváros kasszáját gazdagíthassák. Budapest esetében az „egy a multikulturális fővárosok közül” szemlélet és idegenforgalmi gyakorlat helyett a „Kárpát-medence fővárosa” szerepet kell kidomborítani. A hungarikumok korszakában Budapest maga is hungarikum, és a Kárpát-medence történelmi, néprajzi, kulturális hagyományainak élő „skanzenje” lehet.
A Jobbik fővárosi frakciója szerint támogatni kell azokat a célkitűzéseket, amelyek ezt a jelleget erősítik. Az erre a projektre létrehozott központi hivatal így nemcsak a Kárpát-medence és népeinek összetartozását hirdetheti, hanem olyan turisztikai programot kínálhat, amely még több látogatót és ezáltal bevételt eredményez Közép-Európa legszebb fővárosának.
Czeglédi János, a Jobbik fővárosi képviselője
