A PSZÁF közlése szerint a Magyarországon működő pénzintézetek március végéig összesen 5050 lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre – ennyi otthon van veszélyben, annak köszönhetően, hogy a kormányzat által meghatározott kilakoltatási kvóta szerint idén mintegy 12 ezer kilakoltatásra kerülhet sor. Ezzel szemben a kabinet által megmenteni szándékozott lakások, házak száma ennél lényegesen kevesebb.
A Jobbik nehezményezi, hogy a leginkább elesett adósok számára meghirdetett Nemzeti Eszközkezelővel együtt legjobb esetben is csak 8 ezer ingatlan menthető meg a családok számára, azok is úgy, hogy az eddigi tulajdonosoktól tulajdonjogukat elveszik, és azzal az életszerűtlen reménnyel áltatják őket, hogy két év múlva visszavásárolhatják saját otthonukat. A Jobbik többszöri kérdésére, miszerint mi vár arra a több ezer családra, akit a kvóta szerint kilakoltathatnak, ám a kormányzat semmilyen módon nem segít rajtuk, még egyetlen értékelhető válasz sem érkezett.
Mint megtudhattuk, idén az első negyedévben 2952 nem fizető hiteladós lakóingatlanát jelölték ki kényszerértékesítésre, közülük pedig a legtöbb Budapesten és Pest megyében található. Mindkét helyen több mint félezer lakás, ház eshet áldozatul, ez pedig csak az első negyedév veszteséglistája.
Az áldatlan helyzetre való tekintettel a Jobbik szorgalmazza, hogy a kabinet haladéktalanul hosszabbítsa meg a kilakoltatási moratóriumot, egészen addig a pontig, amíg meg nem oldja a hitelkárosultak tarthatatlan helyzetét. Emellett azt is elengedhetetlennek tartjuk, hogy a kormányzat dolgozzon ki megoldási csomagot azok számára is, akik nem hogy végtörleszteni nem tudtak, de nem segít rajtuk az árfolyamgát és az Eszközkezelő sem. Emlékeztetjük a kormányt, hogy az ún. „felzárkóztatási programokra” elkülönített több mint százmilliárd forint tizedéből minden családot meg lehetne menteni.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője
