A Jobbik elképedve értesült arról, hogy a kormányzat érdemi vita nélkül elutasítja a magáncsőd vagy családi csődvédelem lehetőségét. Ez azért is érdekes, mert a KDNP korábban, a kétharmados „forradalom” előtt pontosan egy ilyen rendszer bevezetésének fontosságát hangsúlyozta.
Az utóbbi időben sokadszorra került a figyelem homlokterébe a magáncsőd, melynek kidolgozását a Jobbik évek óta sürgeti. Ha ugyanis a cégek tulajdonosai csődöt jelenthetnek és segítségre számíthatnak, legalább ennyi járjon azoknak is, akik érdekében a gazdaságnak működnie kellene: a családoknak. Mint ismeretes, az Alkotmányügyi bizottság deviza-eladósodást vizsgáló albizottsága jelentéstervezetében több jobbikos indítványt javasolt a kormányzat számára átgondolásra: a pénzügyi ismeretek oktatása és a devizahitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítása mellett a magáncsőd felvetése is megtörtént. A végső jelentést azonban a kormányzat képviselői lényegében „kilúgozták”. Ám ez nem jelenti azt, hogy ne kellene megvédeni a családokat az olyan gazdasági körülményektől, amelyekre nem készülhettek fel.
Miközben a banki profitok nagy általánosságban nem csökkentek a világválság örvényeiben, a családok Magyarországon is sorra mennek tönkre, esnek szét, nagyon sok esetben nem önhibájukból, hanem például egyes pénzintézetek egyoldalú szerződésmódosításainak és áthárításainak köszönhetően. A Jobbik ezért frissíti fel újra és újra a családi csődvédelemmel kapcsolatosa indítványait. Ha létezne egy jól kimunkált, hasonló eszköz, akkor a fizetésképtelenné vált család bemehetne a bíróságra, kérhetné, hogy határozatban mondják ki fizetésképtelenségét, esetleg fizetési moratóriumot is rendeljenek el esetében. A bíróság ezután a családdal, a kirendelt családi csődbiztossal és a bankkal, hitelintézettel közösen egyeztetve dolgozná ki az adósságrendezés módját, természetesen megvizsgálva, hogy a bankok milyen luxusprofitra tettek szert és a polgárra áthárítottak-e indokolatlan terheket.
A magáncsőd pontosan annak a több százezer embernek segít, akik valaha a középosztály gerincét képezték, ma viszont a sárga csekkek tengerében fuldokolnak. A Jobbik elképzelései szerint a csődvédelem rendszerében óriási lehetőségek rejlenek. A csődbiztos ugyanis amellett, hogy felügyelné az anyagi csődbe jutó háztartások pénzügyeit, közvetítőszerepet játszana a család és a bank között. Emellett a családdal teljes életstratégiát dolgozhatna ki a pénzügyi helyzetük rendezésére. Ha pedig a család együttműködő volt, öt évet követően tartozása fennálló részéből valamennyit el is engedhetnének. A rendszernek természetesen csak akkor van értelme, ha ezzel párhuzamosan a kormányzat felszámolja a pénzügyi rendszer túlkapásait, kordába szorítja egyes közműcégek túlkapásait, majd képes kezelni a tragikus méreteket öltő társadalmi eladósodást. Sajnos ez eddig az embereket érintő könnyítésekben egyáltalán nem mutatkozott meg.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik országgyűlési képviselője
