Kövér László nem először élt vissza házelnöki jogkörével, amikor nemes egyszerűséggel szabálytalannak minősítette, így figyelmen kívül hagyta az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek népszavazásra bocsátását célzó, szabályos indítványomat. Így az Alkotmánybíróság akár meg is semmisítheti az Alaptörvény kiegészítését eljárásjogi okból, ahogy az egyházügyi törvény esetében is tette. Igaz, január 1-jétől állampolgárok, képviselők, sőt frakciók sem fordulhatnak az AB-hez, de az alapvető jogok biztosa még kezdeményezhet eljárást.
A házvezetés által idézett, még hatályos Alkotmány 28/C. § (4) bekezdése nem ellentétes a szintén kétharmados, a Jobbik által hivatkozott Házszabály 109. §-ával, hiszen utóbbi egy külön, plusz lehetőséget biztosít képviselői alapjogként kizárólag az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény népszavazással történő megerősítésének kezdeményezése ügyében, amiről csak az Országgyűlés következő ülésén lehetett volna dönteni.
A Fidesz ezért hívatott össze rendkívüli házbizottsági ülést, és ezért kérte a Jobbikot a népszavazási kezdeményezés visszavonására, hogy már január 1-jétől hatályba léphessen az Alaptörvény kiegészítése, illetve a Hit Gyülekezetét is történelmi egyházzá nyilvánító, új egyházügyi törvény. Végül Kövér László erőből oldotta meg a kellemetlenségüket, szabálytalannak minősítve a kezdeményezést, fellebbezési lehetőség pedig nincs… A házelnök ugyanúgy hivatali visszaélést követett el, mint amikor sorozatosan fogadja be a kormánypárti képviselők házszabályellenesen benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatait.
Novák Előd, a Jobbik népszavazást kezdeményező képviselője
