Brüsszel, 2011. november 7. Az Európai Bizottság az Európai Egyetemi Intézet (EEI) Felsőfokú tanulmányok Robert Schuman Központjának nyújtott 600 000 eurós támogatással létrehozza a médiapluralizmus és a médiaszabadság központját. A működését 2011 decemberében megkezdő és Pier Luigi Parcu professzor által vezetett központ új ötleteket fog kidolgozni arra, hogy miként biztosítható a média sokszínűsége és szabadsága, illetve azon fog dolgozni, hogy intenzívebbé váljon a médiapluralizmusról folytatott eszmecsere Európában.
Neelie Kroes, a Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke az új központ bejelentésekor így nyilatkozott: „A véleménynyilvánítás szabadsága részben a sokszínű és szabad médiától függ. Az új központ előtt jelentős feladat áll: a médiapluralizmusról és médiaszabadságról folytatott eszmecserét, valamint az arra vonatkozó politikát gazdagító ötleteket kell kidolgoznia és tesztelnie.”
A központ négy konkrét tevékenységet végez majd: elméleti és alkalmazott kutatás (munkadokumentum-sorozatok, szakpolitikai felmérések, a médiapluralizmussal foglalkozó megfigyelőközpont), viták, oktatási és képzési tevékenységek (tudományos szemináriumok, nyári iskolák), valamint az eredmények terjesztése.
Az EEI-t az európai kormányzás terén szerzett sokéves tapasztalatai miatt választották a központnak otthont adó intézetnek.
Ez a kezdeményezés további lépést jelent a Bizottság azirányú folyamatos elkötelezettsége terén, hogy javítsa a médiapluralizmus és a médiaszabadság európai védelmét, és megállapítsa, hogy a további intézkedéseket európai vagy nemzeti és regionális szinten kell meghozni. A Bizottság a közelmúltban Dr. Vaira Vike-Freiberga elnökletével magas szintű munkacsoportot hozott létre a témában (lásd: IP/11/1173). A Bizottság emellett jelenleg dolgozik egy több érdekeltet tömörítő, a média jövőjével foglalkozó munkacsoport létrehozásán – ez a csoport a közeljövőben válik működőképessé.
Háttér-információk
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke rögzíti a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogot, valamint azt, hogy a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani. Ezek a jogok képezik minden szabad és demokratikus társadalom alapját és nélkülözhetetlenek az EU alapjául szolgáló demokratikus és társadalmi értékekhez. E jogok tényleges gyakorlására mind kormányzati, mind magánszereplők káros hatást gyakorolhatnak, így ez a kérdés továbbra is aggodalomra ad okot.
Azt is fontos megjegyezni, hogy bár az információs és kommunikációs technológiák terén elért fejlődés lehetővé tette a terjesztési költségek számottevő csökkentését, valamint az új médiaforrások piacra lépése előtt álló akadályok enyhülését, egyúttal aggodalmat ébresztett a politikai döntéshozókban a média sokszínűségét illetően, például azáltal, hogy megingatta az írott sajtó eddigi üzleti modelljét.
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyaránt aktív szerepet vállalt a médiaszabadság és –pluralizmus biztosítása terén. A Bizottság 2011 során számos intézkedést hozott annak biztosítására, hogy a nemzeti jog összeegyeztethető legyen az uniós joggal. 2011 januárjában Kroes alelnök a magyar médiatörvénnyel és annak általánosságban véve az uniós joggal, konkrétan pedig az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel való összeegyeztethetőségével kapcsolatos legégetőbb kérdéseket vette górcső alá. A magyar kormány kötelezettséget vállalt a médiatörvény négy ponton történő módosítására: i) a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség; ii) a származási ország elve; iii) regisztrációs követelmények; valamint iv) a sértő tartalom. Az egyeztetett módosításokat a magyar kormány 2011. március 7-én fogadta el.
A központ finanszírozását azokból a forrásokból bocsátják rendelkezésre, amelyeket eredetileg a Rübig képviselő által javasolt „Erasmus újságírók számára” elnevezésű programra különítettek el.
