Magyarország átvette az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét Németországtól a nemzetközi szervezet döntéshozó testületének pénteken Hamburgban tartott miniszteri találkozóján. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ülést követő tájékoztatón a november 17-ig tartó magyar elnökség programjáról elmondta, hogy három súlyponti témára összpontosítanak, a nemzeti kisebbségek, a vallási közösségek, valamint a gyermekek és családok jogainak védelmére. A nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatban kiemelte az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló, Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést, amelyet nem vett napirendre a brüsszeli Európai Bizottság. Az ET székhelyére utalva megjegyezte, hogy a magyar elnökség révén remélhetőleg „Strasbourg jobban teljesít, mint Brüsszel”. A vallási közösségek védelméről szólva aláhúzta, hogy Európa szomszédságában „felütötte fejét a keresztényüldözés jelensége”, és különösen aggasztó az is, hogy az utóbbi napokban számos európai országban „egyértelmű antiszemita felhangot kaptak” az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban tartott tüntetések. A gyermekek és családok védelméről szólva kiemelte, hogy a koronavírus-világjárvány miatt sok gyermek „tapasztalatlanul és gyanútlanul” vált a „digitális tér felhasználójává”, és ezek a gyermekek a „digitális bűnözők és beteges hajlamú emberek védtelen célcsoportját alkotják”. Hozzátette, hogy a gyermekek és családok védelme széles körű és szigorú európai szabályozást követel. Magyarország is „rendkívül szigorú” szabályokat vezet be ezen a területen – mondta. Szijjártó Péter arról is szólt, hogy az ET-ben Európa keleti és nyugati fele is rendelkezik képviselettel, ezért alkalmas platform a Kelet és Nyugat közötti „kulturált párbeszéd” újraindítására, amire nagy szükség van az egyre súlyosbodó politikai konfliktusok és a „néha már-már hidegháborús retorika” közepette. A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország közép-európai országként a párbeszédben, és nem a konfliktusban érdekelt. „Mi egyáltalán nem akarunk hidegháborút” – jelentette ki Szijjártó Péter. Heiko Maas német külügyminiszter országa támogatásáról biztosította a magyar elnökséget, amelynek munkáját szavai szerint a közös értékeknek kell vezérelniük. Marija Pejcinovic Buric, az ET főtitkára kiemelte, hogy a távozó német elnökség „magasra tette a lécet”. Hozzátette, hogy az emberi jogok, a demokrácia és a jogállam védelmét szolgáló multilaterális együttműködés „talán minden eddiginél fontosabb”. A 47 európai országot – köztük az Európai Unió tagállamait – összefogó ET saját meghatározása szerint „a földrész vezető emberi jogi szervezete”. Szószólója a szólásszabadságnak és a média szabadságának, a gyülekezési szabadságnak, az egyenlőségnek és a kisebbségek védelmének, és segíti tagjait a többi között a korrupció ellen harcban és a bírósági reformokban. Az 1949-ben alapított szervezet alkotmányjogi szakértőkből álló csoportja, a Velencei Bizottság jogi tanácsokkal segít országokat az egész világon. (MTI)
…
