Az LMP szerint a Paks közelében történt 2,8 erősségű földrengés ismét felhívta a figyelmet az atomenergia kockázataira. A jelenlegi esemény nem jelentett veszélyt a paksi atomerőműre, azonban nyomatékosította, hogy komolyan kell venni az erőművel kapcsolatos biztonsági kérdéseket. Az LMP hiányosnak tartja a tájékoztatást az erőmű állapotáról.
Az ökopárt számára a földrengés kétségeket vet fel a jelenleg zajló Célzott Biztonsági Felülvizsgálattal kapcsolatban is, mely abból a megállapításból indul ki, hogy a „paksi telephelyen és környezetében a pannon rétegekben lévő szerkezetek igen nagy valószínűséggel nem aktívak”. Bár az 1990-es években az erőmű átesett egy földrengés-biztonsági megerősítésen, mely javította az eredetileg földrengésekre nem tervezett létesítmény ellenálló képességét, a megerősítés nem volt teljes körű. Továbbra is vannak olyan épületrészek, melyek nincsenek 6-os, vagy annál erősebb földmozgásokra méretezve, ezek pedig veszélyt jelentenek a megerősített szerkezeti elemekre is.
Mindezek figyelembevételével lehet csak dönteni a közel 30 éve, nyolcvanas évek szovjet technológiája alapján épült kiöregedett blokkok üzemidejének meghosszabbításáról, vagy a kormány által erőltetett új blokkok építéséről.
Az LMP leginkább a korlátozott nyilvánosságot kifogásolja, így a lakosság megfelelő tájékoztatását követeli a jelenlegi blokkok tényleges műszaki állapota és biztonsági szintje, valamint az új blokkok beruházásának valós költségei és gazdaságossági vizsgálatai, továbbá megvizsgált alternatívái esetében is. A 2003-as üzemzavarról és következményeiről szóló információk egy részéhez is csak évek elteltével, perrel lehetett hozzájutni. Nem tudunk eleget az üzemidő hosszabbítás körülményeiről és a blokkok jelenlegi műszaki és biztonsági állapotáról sem.
Ugyanakkor az elmúlt hetekben és hónapokban több kormányoldalhoz közel álló véleményt is megismerhettünk, mely szerint a paksi atomerőmű két új blokkal tervezett bővítése gazdaságilag nem indokolt, megkérdőjelezhető. Az LMP bízik abban, hogy ez már annak az előjele, hogy az Orbán-kormány is belátja: 3000 milliárd forintot sokkal inkább a megújuló energiák támogatására és az energiahatékonysági lehető
