A tragédia 25. évfordulóján részvéttel emlékezünk mindazokra, akiknek az
életét elvette vagy tönkretette a csernobili atomkatasztrófa. Az idézett
elhíresült mondat emlékeztet minket arra, hogy a robbanást követően a
felelősök mindent elkövettek annak érdekében, hogy a lakosság előtt
eltitkolják az egészségüket közvetlenül veszélyeztető helyzetet és annak
részleteit. Sajnos ez a titkolózás, ködösítés a mai napig jellemző az
atomenergiával kapcsolatos ügyek intézésére.
25 évvel Csernobil után újabb súlyos atomerőmű-balesettel kellett
szembenéznie a világnak – ezúttal a világ egyik legfejlettebb
ipari-technológiai államában, Japánban. És a tapasztalatok több ponton
kísértetiesen emlékeztetnek a csernobiliekre: a fukusimai erőműbaleset
kapcsán derült fény rá, hogy a japán nukleáris ipar is tele van
elhallgatásokkal, csúsztatásokkal, félretett biztonsági figyelmeztetésekkel.
Magyarországon sem megnyugtató a helyzet: sorra tagadják meg a kapcsolódó
közérdekű adatkérelmeket, civil szervezetek és magánszemélyek küzdenek a
bírságokon és az Alkotmánybíróságon azért, hogy érdemi tájékoztatást
kapjanak a Paksi Atomerőművet érintő kérdésekről. Holott a fukusimai
atomkatasztrófa újfent rávilágított: nem elég, ha szakértők beszélgetnek a
nukleáris energiával kapcsolatos aggályokról, hiszen amennyiben üzemzavar
következik be egy erőműben, az egész társadalom viseli a tragikus
következményeket.
A csernobili nukleáris katasztrófa következményeit a mai napig érezzük, a
hatásokat ma is viseljük. Az LMP a fenntarthatóság mellett foglal állást és
ennek kapcsán hangsúlyozzuk: a paksi blokkok élettartam hosszabbításával
kapcsolatban a jelenleg üzemelő négy blokkról egyenként kell döntést hozni,
az elérendő biztonsági szinthez szükséges beruházások körét meghatározni,
mert – többek között a 2003-as üzemzavar következtében – a blokkok állapota
nem tekinthető azonos minőségűnek. Feltétlenül szükségesnek tartjuk ehhez
független külföldi hatósági szereplők és szakértők bevonását. Többször
kiemeltük azt is, hogy az atomenergiával kapcsolatos döntési folyamat minden
lépésében érvényesíteni kell az átláthatóság követelményeit, érdemi
társadalmi párbeszédet és valós kommunikációt várunk a hatóságok és
különösen a döntéshozók részéről. Emellett mindent el kell követnünk azért,
hogy Magyarország olyan energiastratégiát fogadjon el és olyan szabályozási
környezetet teremtsen, amely az energiatakarékosságot ösztönzi és a megújuló
energiaforrásoknak érdemi teret biztosít.
Az elmúlt 25 év két súlyos, 7-es fokozatú nukleáris balesetet hozott a
világnak. Ezek alátámasztják az atomenergia-használat biztonságával
kapcsolatos kételyeket. Újra kell értékelnünk a nukleáris energiatermelés
biztonságát, és ennek fényében nyíltan megvitatni annak jövőjét
Magyarországon is.
