A kormány egyik leghangosabb ígérete a tavalyi választásokat követően az
volt, hogy megteremti azokat az adósságkezelő intézményeket – elsősorban a
Nemzeti Eszközkezelő Társaságot – amelyek révén elkerülhető, hogy az emberek
tömegesen hajléktalanná váljanak. Máig ebből semmi sem valósult meg, a
kormánypárti képviselők pedig ma világossá tették, hogy fikarcnyit sem
érdeklik őket a bajba jutottak problémái.
Az elérhető nyilvános adatok a százezer otthontalan devizahiteles országának
képét vetítik előre. A helyzetet súlyosbítja, hogy az átstrukturált
jelzáloghitelek közel felénél ebben a félévben lejár a könnyített
törlesztéssel járó időszak.
Régiós összehasonlításban a hitellel rendelkező magyar háztartások
adósságszolgálata a legmagasabb; a legszegényebb háztartások jövedelmük
30-40%-át a törlesztő-részletekre költik. Eközben a válság óta nagyjából
13%-os ingatlanáresés következett be, vagyis a nem teljesítő hiteleknél a
fennálló tartozás meghaladja a fedezetek értékét. A kilakoltatási moratórium
pedig hosszabb távon nem képes kezelni a szociális problémákat.
Épp ezért vált halaszthatatlanná, hogy az Orbán-kormány teljesítse
nagyvonalú ígéreteit. Az elmúlt 9 hónapban számtalan átgondolatlan ötletről
hallottunk, ennek eredményeképp a kormány mára teljesen hiteltelenné vált
mind az adósok, mind azok szemében, akik egy jól működő állami bér- és
szociális lakás programban látnak kiutat. A miniszterelnök február 25-i
Facebook-ra írt bejegyzésében jelezte, hogy a terveket kidolgozták, és
tárgyalások folynak arról, hogy a magyar költségvetés és a bankrendszer
milyen arányban vállaljon felelősséget a kialakult helyzetért. Ezután
március 1-jén tűnt fel egy elképzelés, amely szerint a devizahitelesek
megsegítése céljából a kabinet a devizaspekuláció területére merészkedik és
befagyasztja a svájci frank árfolyamát.
Sajnálatos, hogy eddig nemhogy életképes részletekkel rendelkező megoldás
nem merült fel, de még a Nemzeti Eszközkezelő Társaság által kezelt eszközök
köre sincs tisztázva. Azt sem tudjuk, hogy hiteleket vagy ingatlanokat,
esetleg bérleti jogot értünk egyáltalán kezelt eszközállomány alatt. A múlt
héten benyújtott határozati javaslatban az LMP azt kérte, hogy a kabinet
mérje fel a devizahitelesek és a rezsi-hátralékosok helyzetét, valamint a
bérlakás helyzetet. A javaslatot a bizottság ma tárgyalta volna, az ülésen
azonban a kormánypárti képviselők nem jelentek meg – ami azt mutatja, hogy
őket egy fikarcnyit sem érdeklik a bajba jutottak problémái.
Az LMP-nek elfogyott a türelme, az adósoknak pedig a pénze. Szolidáris, a
nehéz helyzetbe került állampolgárok számára új lehetőséget biztosító
politikára van szükség – a kormánynak ebbe az irányba kell mozdulnia.
