A Fenntartható fejlődés bizottsága elnökének megrendelésére az MTA
megvizsgálta a vörösiszap katasztrófa által érintett térség víz- és
üledékmintáinak toxikus elem koncentrációját. Az eredmények több elem,
mindenekelőtt a higany esetében jelentős határérték-túllépést mutatnak,
ráadásul az ökotoxikológiai vizsgálatok eredményei is aggasztóak. Az LMP
szerint a további vizsgálatok elengedhetetlenek az szennyezések okainak és
hatásainak tisztázására. A parlamenti zöldbizottság elnökének megbízásából az MTA Talajtani
Kutatóintézetének Ökotoxikológiai Kutatócsoportja 2011 januárjában végzett
vizsgálatokat Kolontár térségében. A Torna-patakból, a belvizekből illetve
a kolontári horgásztóból vett üledék- és vízminták elemzése több szennyező
esetében jelentős határérték-túllépést mutatott.
A higany mennyisége az összes esetben meghaladta a határértéket és az arzén
is egy minta kivételével valamennyi mintában határérték felett volt. Egy
minta higanytartalma kiemelkedően magas, a talaj határérték 33-szorosa volt,
és meghaladta a szennyvíziszapra érvényes határértéket is. Ilyen magas
értéket eddig sehol sem mértek a területen. A magas higanytartalom forrása
lehetett feldúsulás, de az ajkai üzem gallium termelésének a szennyezése,
vagy származhatott akár valamelyik a kármentesítés során használt anyagból
is.
A vizsgálat kiterjedt a vizek biológiai hatásának, toxicitásának
vizsgálatára is. A kolontári horgásztóból, illetve egy belvízből származó
vízmintában az indikátorfajként alkalmazott nagy vízibolha (*Daphnia magna*)
bioteszt magasabb mortalitást mutatott, mint az a mért toxikus elem
koncentrációk alapján várható lett volna. Ez azt jelenti, hogy nem elég csak
egyes szennyező anyagok mennyiségét, határértékeknek való megfelelését
vizsgálni, mert azok együttesen a határértékek betartása esetén is súlyos
biológiai hatásokkal járhatnak.
Az LMP az eredmények alapján elengedhetetlennek tartja, hogy a kémiai
elemzések mellett alapos és átfogó ökotoxikológiai vizsgálatok is
készüljenek a terület mezőgazdasági hasznosításának megkezdése előtt.
Ugyancsak elkerülhetetlen a határértéket meghaladó higanykoncentráció okának
és forrásának tisztázása, és a vízfolyások medrének mihamarabbi
megtisztítása.
