Újévi fogadalmak

Nem is tudom, miért érzi úgy az ember, hogy ha mögötte van egy év, s kezdődik egy újabb, feltétlenül fogadalmat kell tennie. Nem elég az, hogy mérleget készítünk az előzőből, hanem rögtön, – persze szigorúan a jobbítás szándékával – gyorsan megfogadunk valamit. Érdemes tisztába lennünk egy kis statisztikával is. Évezredes szokás, hogy a neves évfordulókon fogadkozunk, ígérünk valamit, egymásnak, a népnek, vagy akárcsak magunknak is. Az újévi fogadalom viszont nem olyan régi szokás, mint gondolnánk, inkább ilyen legújabb kori hagyomány. Tíz emberből hét tesz fogadalmat, ötből négyen már egy hónap múlva meg is szegik azt. Többen azt fogadják meg, hogy Ők bizony nem fogadkoznak, azután persze ezt is megszegik.
Leggyakrabban valamilyen szenvedély, amitől szeretnénk megszabadulni: nem gyújtunk rá, nem iszunk alkoholt, nem iszunk kávét, nem kártyázunk, nem megyünk kaszinóba. Ezzel szinte párhuzamosan legalább ugyanennyien fogadjuk meg, hogy lefogyunk, hogy vigyázunk az étkezések mennyiségére és minőségére, – persze mert most torkig vagyunk” a karácsonyi evéssel, ivással, – vagy többet mozgunk.
A diákság kedvenc fogadalma, hogy többet és jobban tanul, helyette nem csajozik, pasizik többé, levizsgázik, megcsinálja a nyelvvizsgát, spórolni fog a következő évben. Láttam olyat is, aki teljes listát készít, s persze néhány hét múltán nem azokat huzigálja ki, amit teljesíteni tudott, hanem amiről gyorsan lemondott. Ez jópofa dolog, azt mondják a listázók, hogy nehezebb megszegni, ami írva vagyon, mint ami csak úgy elhangzik. De azért ezek a listák is év közben a szemétkosárba landolnak.
Vannak, akik nem magukkal szemben fogadkoznak, hanem világmegváltó ötleteiket mondják el, vetik papírra: megszabadítom a földet a gonoszoktól, a terroristáktól, jobbá teszem a körülöttem lévő világot. Védem a környezetemet, kicsivé zsugorítom az ökológiai lábnyomomat stb.
Van, aki így gondolja: átgondolom és átértékelem az óévet, hogy tiszta lappal, tudjam indítani az újat – ebben segít a fogadalmak megfogalmazása. Nem tart sokáig a lelkesedésem, de a fogadalom legalább megadja a kezdő lökést.
Egy szó, mint száz, sokan sokfélét hiszünk és fogadunk a pezsgős pohár összecsendülésekor, vagy az újév első napján.
Egy dolog azonban biztos. A 2011-es év, – ahogy a politikusok, a gazdasági, pénzügyi szakemberek prognosztizálják – nem lesz könnyű. Minden akaraterőnkre szükség lesz, ahhoz, hogy kis és nagy fogadalmainkat be tudjuk tartani, így aztán ehhez kívánok minden Olvasónak kitartást, szerencsét, illetve egyszerűen sikeres újévet!
Orosz B.Erika