A 2011-es költségvetés a leépítés évét hozza el a magyar közszolgálatban. A
büdzsétervezet mellékleteiben közölt számok nem hazudnak, egy világos képet
rajzolnak a Fidesz-KDNP kormány valódi – nem pedig retorikai –
prioritásairól. Az egészségügy, a környezet és a családtámogatások a
leépítés költségvetésének vesztesei, miközben az LMP alternatív
költségvetési javaslatai e területek megerősítését irányozzák elő.
A felhalmozott nyugdíjpénztári vagyon eltékozlása
Az LMP legsúlyosabb kifogása a büdzsétervezettel szemben az, hogy a
magánnyugdíjpénztári befizetések 14 hónapra történő einstandolásán felül
megkezdi a felhalmozott megtakarítások felélését is. A magánnyugdíjpénztári
vagyon elkobzásának, valamint a legalább ennyire megkérdőjelezhető
szektorális adóknak egyetlen szakmailag megalapozott hasznosítása a nagy
társadalmi elosztórendszerek
újjáépítése lehetne. Ehhez képest a kormány a leggazdagabb magánszemélyek és
a legnagyobb vállalkozások adóját csökkenti. Ez nem csak rombolja a
társadalmi szolidaritást, de a kívánt foglalkoztatási cél tekintetében is
kevésbé hatékony, mint az LMP 5 százalékpontos járulékcsökkentésről szóló
munkahelyteremtő javaslata.
A bevételi oldalon kis túlzással az egyetlen pozitívum a korábbi duplájára
emelt bányajáradék, ez azonban csak az első lépés lehet az ökoadók átfogó
reformja felé, melyre költségvetési javaslatunkban részletes terveket
mutattunk be. (A költségvetés makrogazdasági számaival és adó-, valamint
nyugdíj javaslataival kapcsolatos véleményünk korábbi
közleményünk<http://lehetmas.hu/sajtokozlemenyek/8130/itt-a-fidesz-harmadik-csapasa-a-kozszolgalat-leepitesenek-koltsegvetese/>
ben olvasható).
Forráskivonás az egészségügyből
A magánnyugdíjpénztári einstand, és a szolidaritásromboló adótörvények után
a Fidesz-KDNP harmadik csapása a munkavállalókra a közösségi
intézményrendszer leépítése. E területen az egészségügy, az oktatás, a
tudomány, a szociális szféra és a kultúra a jövő évi költségvetés nagy
vesztesei. Az Orbán-kormány büdzséje a Bajnai-kabinet költségvetésének
egyenes folytatása: a legtöbb költségvetési tétel vagy azonos, vagy a
tavalyitól néhány százalékkal elmarad; a működés színvonalának
fenntartásához szükséges inflációkövető emelést ritkán, azt meghaladót pedig
csak elvétve találunk (üdítő kivétel az otthoni szakápolás vagy a korai
fejlesztés normatívájának emelése, melyekért alternatív költségvetési
javaslatában<http://lehetmas.hu/sajtokozlemenyek/8114/elkeszult-a-koltsegvetesi-koncepcionk/>
az LMP is szót emelt).
A helyi szociális és kulturális intézmények támogatását befagyasztják,
éppúgy, mint az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokét. Miközben a
háziorvosok finanszírozása reálértéken alig marad a korábbi szinten, a
kórház-finanszírozás esetében már egyértelmű a forráskivonás. Az LMP ezzel
szemben egy 50 milliárd forintos egészségügyi csomagot nyújt be módosító
indítvány formájában, mely a deficit növelése nélkül enyhít az
egészségügyben kialakult áldatlan állapotokon. Az oktatásban az LMP
pályakezdő életpályamodell-javaslatával szemben a Fidesz-KDNP a bérek
befagyasztását javasolja.
Mindemellett a családoknak küldött negatív üzenet, hogy a hátrányos
helyzetűeket célzó óvodáztatási támogatást eltörlik, a családi napközik
normatíváját befagyasztják, a bölcsődékét pedig még csökkentik is. E
tekintetben világos az LMP alternatívája, melyet nőügyi
csomagunkban<http://lehetmas.hu/hirek/6080/lehet-munkam-es-gyerekem/>
mutattunk
be.
A fenntarthatatlan környezethasználat folytatása
A beterjesztett büdzsétervezet fényében a második Orbán-kormány semmivel sem
lesz jobb gazdája a környezetnek, mint az első volt: a környezeti értékekkel
történő átgondoltabb, felelősebb gazdálkodásnak, a fenntarthatóság előtérbe
kerülésének, a környezet- és természetvédelmi hatóságok megerősítésének
nyoma sincs. A kolontári vörösiszap-katasztrófa eddig ismertté vált
költségeinek fényében rossz viccnek tűnik az Országos Környezeti
Kármentesítési Programra szánt 139,7 millió forint – ennyi pénzből egyetlen
komolyabb szennyezőforrás felszámolását sem lehetne elkezdeni.
A térség egyik legszennyezettebb levegőjű országában, ahol ráadásul a
lakosság közel fele az egészségre ártalmas zajszennyezésnek van kitéve, a
költségvetés tervezői nem kívánnak élni még a legkézenfekvőbb megelőző és
korlátozó lehetőséggel, a környezetvédelmi bírságokkal sem. A
légszennyezési, a zaj- és rezgésvédelmi, a veszélyes hulladékokkal
kapcsolatos, illetve a természetvédelmi bírságokból összesen 85 millió
forintot kívánnak beszedni, miközben ebből a forrásból néhány évvel korábban
még többmilliárdos állami bevétel származott, forrást teremtve a
környezetszennyezés csökkentéséhez. Ebbe a tendenciába illeszkedik az is,
hogy szemben a korábban bejelentett tervekkel a környezetvédelmi
termékdíjakból az eddigi 75-80 milliárd forint helyett csak 22 milliárdot
kívánnak beszedni. Mivel a hulladéktermelés aligha csökken ilyen mértékben,
itt megint csak egy olyan engedményre kell gyanakodnunk, amelynek a
környezet lesz a kárvallottja.
A demokrácia minőségének romlása
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy miközben az állami intézményeknél 30 ezres
létszámleépítésre készül a kormány, addig a kormányzati propaganda kasszáját
900 millió forinttal tervezi bővíteni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy
mindeközben a civil szervezetek támogatási alapját megfelezve 3,5 milliárd
forinttal csapolják meg, már világos a kormánypártok irányvesztése.
A rendőri illetmények esetében az LMP költségvetési anyagában a deficit
növelése nélkül tesz javaslatot a reálérték szinten tartása feletti több
mint 10 milliárd forintos emelésre. A Fidesz-KDNP ezzel szemben nem kalkulál
infláció feletti bérnövekménnyel, pedig ennek lenne forrása: a jogi
garanciákkal körbe nem bástyázott és szakmai hatástanulmánnyal meg nem
alapozott Terrorelhárítási Központ létrehozásának elhalasztása éppen fedezné
ennek költségeit. Mindeközben az ország védelmi költségvetése gyakorlatilag
2009-es szintre kúszott vissza így kétséges, hogy az átrendezések valódi
javulást hoznának a nemzetbiztonság területén.
Lehet Más a Politika
országgyűlési frakció**
