Az LMP szerint messzeható uniós következményei lehetnek a magyar
vörösiszap-katasztrófának az európai zöld pártok együttműködésének
köszönhetően.
Az eset elvezethet a környezethasználatra vonatkozó
legfontosabb EU-alapelvek felülvizsgálatához, egy közös uniós
katasztrófaalap felállításához, sőt a tagállamok környezetvédelmi
hatóságainak uniós felügyeletéhez is.
A balesetről, valamint a vörösiszap-kezelés magyarországi jogi és intézményi
hátteréről Jávor Benedek, a Fenntartható fejlődés bizottsága LMP-s elnöke
tájékoztatta a strasbourgi újságírókat online európai parlamenti
sajtótájékoztatóján. Az Európai Parlament kedd esti, az ajkai balesetet
napirendre tűző ülését megelőző sajtótájékoztatón a politikus egyértelművé
tette, hogy ami történt, az – az emberi életekben és egészségben
bekövetkezett veszteségek, a környezetbe kikerült veszélyes hulladék
mennyisége és az elszennyezett terület nagysága alapján – Magyarország
legnagyobb ökölógiai katasztrófája. Az azonnali és a hosszabb távú
környezeti károkat elsősorban az iszap erősen lúgos kémhatása, illetve az
anyag magas nehézfém-tartalma okozza.
Jávor Benedek úgy vélekedett: abban, hogy mindez megtörténhetett, a magyar
és az uniós szabályozás hiányosságai egyaránt szerepet játszottak. Európában
a vörösiszap – a pH-jától és a fémtartalmától függetlenül – nem számít
veszélyes hulladéknak, Magyarországon azonban az alkalmazott technológia
miatti lúgossága alapján egyértelműen a veszélyes anyagok közé sorolandó. A
gyakorlatban azonban a hatóságok itthon is az enyhébb szabályozási küszöbhöz
alkalmazkodnak, és a vörösiszapot nem veszélyes hulladékként kezelik.
Az LMP-s politikus arra is kitért, hogy a baleset esetleges műszaki okai
mellett az ügy egyértelműen felveti a hatósági ellenőrzés elégtelenségét is:
a környezetvédelmi felügyelőségnek nincs hatásköre statikai vizsgálatok
elvégzésére, és hetekkel a gátszakadás után sem egyértelmű, hogy melyik
hatóságnak lenne feladata a hasonló gátak műszaki állapotának vizsgálata.
Jávor Benedek tolmácsolta az LMP álláspontját a rövid- és a középtávú
teendőkről. A legfontosabb, hogy a lakosság visszatelepítését nem szabad
addig végrehajtani, amíg egyértelműen be nem bizonyosodik, hogy a környezeti
hatások – így a porszennyezés – már nem ártalmasak az egészségre. Törekedni
kell a megfelelő, a károkkal és az átélt traumákkal arányos kártérítésre, a
felelősök megnevezésére, a teljes környezeti kármentesítésre, és a hasonló
kockázatú iszaptároló létesítmények azonnali, alapos ellenőrzésére.
Ami a középtávú feladatokat illeti: meg kell erősíteni az elmúlt években
szisztematikusan legyengített zöldhatóság ellenőrzési jogosítványait, amihez
jogi intézkedésekre és létszámbővítésre is szükség van. Az eset a magyar (és
vélhetően a többi térségbeli) állam környezetvédelmi szabályozó rendszerének
uniós felülvizsgálatát is indokolja. Létre kell hozni a nagy környezeti
kockázatú ipari tevékenységek esetében a kötelező pénzügyi biztosítékok,
illetve felelősségbiztosítások rendszerét, a környezeti felelősségre
vonatkozó EU-irányelveknek megfelelően. Át kell alakítani a környezetvédelmi
engedélyezés és felülvizsgálat rendszerét is. Végezetül az Európai Unió
szintjén szükség van a veszélyes üzemek kötelező felelősségbiztosítására
vonatkozó irányelv megalkotására, illetve egy veszélyes üzemek
befizetéseiből feltöltött közös pénzügyi alap felállítására, azon károkért
való helytállás érdekében, amelyekért más módon (a biztosítások illetve a
károkozó cégek vagyona alapján) nincs fedezet – szögezte le Jávor Benedek. A
politikus azt is hozzátette: annak, hogy egy hasonló léptékű környezeti
katasztrófa esetében közvetlenül is bekapcsolódik az EU probléma kezelésébe,
vannak előzményei, például a nagybányai zagyszennyezéssel kapcsolatban. – A
vörösiszap-katasztrófa is európai dimenziójú környezeti kárt okozott, és az
LMP az Európai Zöld Párton, illetve a zöldek EP-frakcióján keresztül fel fog
lépni az eset objektív kivizsgálása, és a tanulságok levonása, egy független
EU-s vizsgálóbizottság érdekében – hangsúlyozta a magyar ökopárt
képviselője.
