Hun–avar-kori fegyver- és páncélbemutatóval és a falu rovásírásos névtáblájának avatásával egybekötött sajtótájékoztatót tartottak Bugacon a Kurultaj főszervezői. Kelemen Zsolt és lovas–hagyományőrző csapata bemutatta a hiteles régészeti leletek alapján korabeli technikával rekonstruált hun harci páncélzatot és a hozzá tartozó fegyvereket. A legnagyobb magyar hagyományőrző ünnepség megálmodói a sajtótájékoztatón elhatárolódtak a Magyarok Szövetségétől és a bösztörpusztai Magyarok Országos Gyűlésétől.
A harci viselet bemutatóján nem mindennapi módszerekkel demonstrálták a hun vértezet hihetetlen védelmi erejét. A tapasztalt lovas íjász Kelemen Zsolt először egy sportnyíllal, majd egy korabeli jellegű acélheggyel felszerelt vadásznyíllal lőtt a páncélba öltöztetett bábura. A lövések szinte semmilyen látható sérülést nem okoztak a vértezetben, aminek strapabíróságát korábban egy katonai lőtéren is tesztelték. A lövéspróba után nyilvánvaló vált, hogy a jelenleg használt legmodernebb golyóálló mellényekkel vetekszik az ezeréves páncél, hiszen egy 9mm-es Parabellummal sem bírták átlőni.
A sajtótájékoztatón Szabó László polgármester kifejezte azon örömét, hogy a Kurultaj szervezői Bugacot választották a hatalmas jelentőségű rendezvény a helyszínéül. A polgármester elmondta, hogy a szervezés legnagyobb kihívását a több mint kettőszázharminc külföldi vendég meghívása és az okmányok, vízumok intézése jelentette, hiszen tizenkét ázsiai országból érkeznek magas rangú vendégek és hagyományőrzők hazánkba. Ezt a feladatot a széleskörű kulturális kapcsolatainak és nyelvtudásának köszönhetően Bíró András Zsolt vállalta magára.
– A napokban már a kézzelfogható munkálatok zajlanak és kezdődnek, mint a Kurultaj helyszínének a felépítése. Nekünk magyaroknak tudnunk kell, hogy vannak olyanok, akikkel azonos ágról sarjadunk és fontos a távolság miatt szétszakadt kultúrák egyesítése és fenntartása a jövőben is – fejtette ki a polgármester.
Bíró András Zsolt antopológus-humánbiológus, a Kurultaj főszervezője hangsúlyozta, hogy az idei rendezvény lesz a második Kurultaj.
Az antropológus szerint ezt azért kell leszögezni, mert a 2008-as első rendezvényből kivált ex-szervezőtársuk által életre hívott Magyarok Szövetsége sem tevékenységében, sem pedig eszmeiségében nem áll semmilyen kapcsolatban a Magyar Turán Alapítvány rendezvényével. A szakértő szerint azonban a Magyarok Szövetségének plagizáló tavalyi rendezvénye és megkérdőjelezhető tevékenysége nem okozott törést a hazai hagyományőrzők kapcsolatában: – Míg a 2008-as rendezvényen nyolcvannégy, addig idén több mint száztíz a hazai tradíciókat ápoló hagyományőrző csapat vesz részt a rendezvényen. A Kurultaj nagy célja, hogy megmutassa a magyar embereknek a dicső múltat és őseinket, akikre méltán emlékezhetünk. Szükségünk van azokra a tiszta magyar értékekre, melyek az igazságon, nem pedig kétes (történelmi) feltételezéseken alapulnak.
A rendezvény szervezője szerint a jelenlegi kormány kezdi felismerni az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezések összetartó erejét: – Ezt bizonyítja, hogy a Bács-Kiskun megyei Közgyűlés és személyesen Bányai Gábor, elnök is támogatásáról biztosította az idei Kurultajt – fejezte be Bíró András Zsolt.
– Az ujgúrok jelenleg nem rendelkeznek autonóm területtel, így a történelmileg és kulturálisan is idegen Kínai Népköztársaság területén élnek. Ennek okán a kormány nagyon keveseknek teszi lehetővé a külföldre utazást, így az ujgúr delegáció csak néhány tucat emberrel tudja képviselni népét a rendezvényen. Ennek a szomorú ténynek az ellenére örömmel tölt el, hogy legalább a rendezvény keretein belül találkozhatunk a rég elszakadt magyarországi testvéreinkkel – mondta el Ümit Hamit, a kínai terror elől Európába menekült ujgur emigránsok vezetője.
Dósai Bence
