Román katonai megszállás Gyomán, Endrődön és Dévaványán 1919-1920.
1.) Előző nagy műved – „A Hazáért és a szabadságért – előre! Gyomaiak és endrődiek a dicsőséges 1848-49-es szabadságharcban”- 2005-ös megjelenése után minek köszönhető a mostani munkád?
Az új helytörténeti könyvem a szégyenletes, a magyarságunkra ráerőltetett trianoni „békediktátum” 90. évfordulójára, 2010. június 4-én jelenik meg. A közel 440 oldalas könyvem címe: Szarajevótól a trianoni „békediktátumig”! – alcíme pedig: Román katonai megszállás Gyomán, Endrődön és Dévaványán 1919-1920.
2.) Ha jól értelmezem, valójában ez két könyv lenne? Igen, pontosan fogalmaztál. A könyvben van a I. világháborús harctéri eseménysorokat, majd a háborút befejezően az 1918-as őszi Magyar Nemzeti Tanács intézkedéseit, 1919 tavaszán a Tanácsköztársaság történéseit – harcait és legvégül a román megszállást bemutató rész. Ebbe a történeti sorba épül be a három településre – Gyomára, Endrődre és Dévaványára vonatkozó helytörténeti események feldolgozása. Mindkét rész önmagában is megfelelne egy-egy önálló könyvnek, önálló munkának.
3.) Mi indokolta, hogy ezt a témát dolgozd fel? Sokan nem ismerik pontosan azokat az okokat, tényeket, dokumentumokat ami miatt ez a szörnyű „világégés”, az I. világháború bekövetkezet. A történészek általánosan fogalmazva mutatják be a háború okozta szenvedéseket, addig a helytörténész az apró részletekig elmegy, hol harcoltak, melyik alakulatban szolgáltak a gyomai, endrődi, avagy a dévaványai katonák. S ami mindennél több – az, hogy a helytörténész érzelmileg azonosul a helyi eseményekkel, történésekkel. Ez alól, mint magyar ember, a földijeimet ért fájdalom, megpróbáltatás során – én se kaptam érzelmi mentességet.
4.) A helyi Nemzeti Tanácsokkal és a Direktóriumokkal kapcsolatosan kevés információ található. Ilyenkor a helytörténész honnan „merítkezik”? Való igaz, a helyi tanácsköztársasági dokumentációk hiányosak. Jómagam az egyes települések korabeli direktóriumi anyagáért 1000 km-t is legyalogolnék. Sehol sem tudnak róluk….! Pedig érdekes dolgokat tudhatnánk meg azokból. Maradtak azonban az elöljáróságok, községi bírók, járási főszolgabírók iratai, amelyek hiteles képet adnak a térség 36 napos „direktóriumi életről”
5.)Igen érdekesnek tűnik az alcím – román katonai megszállás Gyomán, Endrődön és Dévaványán 1919-1920. Hallhatnánk erről bővebben is? Sokan úgy tudják, hogy a megszálló román csapatok 1920-ban vonultak ki Magyarországról. Az igazság az, hogy 1919. novemberében az antant felszólítására csak a Tiszántúlra vonultak vissza – reménykedve abban, hogy a Tisza-folyó lesz egykor a román-magyar határ. A valós megszállás, a rekvirálás, kegyetlenkedések, erőszakosságok főleg a Tiszántúl népét érték, benne a gyomai, endrődi, dévaványai eleink mellett sok-sok magyar embert és családot.
Nos, a bevonuló megszálló román csapatok az antant megbízásából, úgymond a „kommunizmus elleni harc érdekében jöttek segíteni a magyar népnek”. Ebben a segítségben azonban nem volt köszönet. Dévaványára való bevonulásuk napján és másnapján 6 embert lőttek agyon a katolikus templom falánál. De kevésbé mutatták „humánus arcukat” a magyar Vöröshadsereg elleni Tiszai ellen-offenzívájukban, ahol gyilkolták a vétlen, ártatlan embereket, polgári személyeket.
A reqvirálások, lopások és erőszakosságoktól sem riadva vissza – nem lehet egyszerűen megfogalmazni borzasztó tettüket. A könyv írója csak a helyi elöljáróságok dokumentumai alapján próbálta bemutatni „gyalázatos” tettüket – amelyeket az „utolsó szó jogán” a helyi elöljárók fogalmaztak meg őszintén, minden felesleges mellébeszélés nélkül!
6.) Ha jól tudom, a könyvedben emlékállítási és kitüntetési javaslattal is éltél. Az I.világháború borzalmaiban, csak a felsorolt három településről mint egy kétezer honfitársunk nem tért vissza. Könyvemben szerepelnek a gyomai és az endrődi hősi halottak névsora, amelyet a Gyomaendrődi ki kicsoda c. könyvből emeltem át, míg a dévaványai honfitársaink névsora először kerül írásban az érdeklődő olvasok, hozzátartozók kezébe. Történelmi korban az adott településeken is fellelhetők azon személyiségek, akik kiemelkedő munkát végeztek a román megszállás alatt is közösségükért, embertársaikért. Tudni kell, hogy ezen felelős elöljáróknak, papoknak a megszállók előtt is felelni kellett embertársaikért, s olykor-olykor ők vitték el mindenért a felelőséget. Igy tettem javaslatot Gyomaendrőd Város Képviselőtestülete felé – gyomai vonatkozásban : Béres József bírót és Harsányi Pál református lelkészt, endrődi viszonylatban: Zelinka János apát-plébánost és Sóczó Ignác bírót javasoltam posztumusz Gyomaendrőd Díszpolgára címére. Dévaványa Város Képviselőtestületéhez pedig P.Szűcs Ferenc főbírót, Fröhmert Lajos tb.kanonok-plébánost, Szügyi Dániel református lelkészt, Poszvék Ödön ügyvédet és Nagy Elek községi írnokot javasoltam Dévaványa Díszpolgára posztumusz kitüntetésre.
7.) Ki támogatta könyved megjelenését és ki lesz a nyomdai kiviteleződ? Sajnos a téma még ma is sok embert riaszt, pedig büszkék kellene lenni magyarságunkra. Félve mondanak igent, ha kényes kérdésről van szó. Jómagam még tavaly levélben fordultam a Gyomaendrődi-és a Dévaványai Képviselőtestületekhez – kérve szíves támogatásukat, természetesen más gyomaendrődi és dévaványai Kft-t és vállalkozásokat is megkerestem. Eddig egyedül csak a Dévaványai Önkormányzat vállalkozott 30 db könyv megvásárlására 120 eFt értékben. A könyv kevés példányban készül, így azt érdemes azt előjegyeztetni.Elérhetőségem: 5510 Dévaványa, Eötvös u.8., tel/fax: 00-36-66/220-091, vagy e-mail: agoston.sandor@dktv.hu.
A könyvet szülővárosom nyomdája, a méltán világhírű Kner Nyomda fogja kivitelezni.
8.) Hol és mily formában tervezed a könyved bemutatását? A trianoni helytörténeti könyvem lektora és ajánlója a gyomai Cs.Szabó István, a neves etnográfus-múzeológus-történész, aki nagyon jól ismeri a térség adott történelmi eseményeit. Cs Szabó István ajánlásával 2010. június 04-én , pénteken 16 órakor Gyomaendrődön a Határ Győző nevét viselő könyvtárban, 18 órakor pedig a Rózsavölgyi Kálmán Iskolai és Közkönyvtárban, Gyomaendrőd, Blaha L. u. 21. szám alatti helységében lesz.
2010. június 05-én, szombaton 15 órakor a dévaványai Ladányi Mihály Városi Könyvtárban városunk polgármestere, Pap Tibor lesz a könyvem ajánlója a téma után érdeklődő lakostársak számára. A könyv a bemutatók előtt egy órával a helyszínen megvásárolható, melyet dedikálom is. A könyvet utánvétellel is meglehet rendelni (ár.: 3.500 Ft + postaköltség).
9.) Mondhatni már két nagy munkádat leraktad Gyomaendrőd és úgyszintén Dévaványa lakossága elé. Mondd Sándor, kinek tartod magad? Gyomainak vagy Dévaványainak? No most megfogtál jó barátom! Születésileg gyomai vagyok, bár immár 35 éve Dévaványán élek, s a magam „gyomaendrődiségét” sohasem tagadtam meg. Ma már sokszor gyomai-ványainak mondom magam, hivatkozva „ecsegi” őseimre, akik 1717-18 tájékán települtek be Gyomára. De mondjad ki itt a gyomai, vagy az endrődi?
10.) Ismerve téged – tudom még tartogatsz valamit a „tarsolyodban”? Kedves László Barátom–igazad van! Még egy nagy munka van előttem. 2014-ben egy országos eseményre készül Dévaványa városa. Ebből az 500. éves évfordulóból Dévaványa mellett kedves szülővárosomat Gyomaendrődöt , és a térség másik két városát Mezőtúrt és Túrkevét sem hagyhatom ki. Ez pedig a Dózsa-féle parasztháború 500. évfordulójának méltó megemlékezése lesz. Mint köztudott Ványai Ambrus (Turkeveinek is mondják) nevű papunk 1514. május 20-a körül – 200 dévaványai parasztember élén Póhalomnál csatlakozott Dózsa seregéhez. Mint ötletgazda és főszervező a további tervekről, az előkészítő munkákról majd később szeretném tájékoztatni az érdeklődő olvasókat..
Ezúton is megköszönöm a kedves olvasók türelmét, a Royal Magazin nyújtotta lehetőségét, hogy történészként tájékoztathattam Önöket a június elején megjelenő könyvemről.
Tisztelettel és üdvözlettel: Dr.Ágoston Sándor
