Az európaiak 73 százaléka úgy tekint a szegénységre, mint az országában jelen lévő széleskörű problémára, míg 89 százalékuk azonnali lépések et vár kormányától a probléma kezelése érdekében. Ezek a legfrissebb, a szegénység és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos véleményekről végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amiket az Európai Bizottság ma hozott nyilvánosságra. A felmérést 2010, a szegénység elleni küzdelem európai éve beharangozásaként mutatják be.
„A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az európai lakosság kifejezett tisztában van azzal, milyen problémákat jelent a mai társadalomban a szegénység és a társadalmi kirekesztés, és több, ezek megoldására irányuló fellépést sürget” – nyilatkozta a szoci ális ügyekért felelős biztos, Vladimír Špidla. „Míg a legtöbben saját nemzeti kormányukat tartják elsődlegesen felelősnek, a válaszadók háromnegyede az Uniótól is elvárja, hogy fontos szerepet vállaljon a kérdésben. A következő európai év tematikája kitűnő alkalmat ad nekünk arra, hogy Unió-szerte a figyelem középpontjába helyezzük a szegénység elleni küzdelem kérdését.”
A felmérés rávilágít a szegénység és társadalmi kirekesztettség számos aspektusára, miközben meglehetősen sötét képet fest arról a drámainak mondható helyzetről, amely szerint a szegénységi küszöb alatt él és olyan súlyos problémákkal, mint a foglalkoztatáshoz, oktatáshoz, fedélhez, szociális és pénzügyi szolgáltatásokhoz jutás akadályaival küzd közel 80 milliónyi lakos – azaz az Unió lakoss ágának 16 %-a.
Az európai polgárok nagy mértékben tudatában vannak e két kérdéskör problémáinak, hiszen 73 százalékuk úgy érzi, országában a szegénység széles rétegeket érint.
A munkanélküliség magas aránya (52%) és az elégtelen mértékű bérek (49%) szerepelnek a válaszadók szerint a szegénységre adott „társadalmi” magyarázatok közül a leggyakrabban említett okok között, kiegészítve ezt a túl alacsony társadalombiztosítási juttatásokkal és nyugdíjjal (29%), valamint a tisztességes lakhatás túlzott mértékű k öltségeivel (26%). Másrészt a válaszadók a hiányos iskolázottságot, képzést vagy hozzáértést (37%), továbbá az „öröklött” szegénységet (25%)és a (drog- és alkohol-)függőséget (23%) tartják a szegénység mögött meghúzódó legfontosabb „személyes” okoknak.
Az európai lakosok több mint fele (56%) gondolja úgy, hogy a szegénység legjobban a munkanélkülieket fenyegeti, miközben 41%-uk szerint az idősek vannak kitéve a legnagyobb veszélynek, 31%-uk pedig az alacsony képzettségű, hiányos felkészültségű csoportokat e mlítette.
Tíz európai lakosból majdnem kilenc (87%) szerint a szegénység elveszi az emberektől annak a lehetőségét, hogy megfelelő lakáshoz jussanak, míg tízből nyolc válaszadó úgy érzi, a szegénység ténye korlátozza a felsőfokú oktatásban vagy felnőttkori továbbképzésben való részvétel esélyeit, a megkérdezettek 74 %-a pedig úgy gondolja, hogy rontja a munkához jutás esélyeit. Az európaiak többsége (60%) szerint a szegénység korlátozza a megfelelő alapfokú oktatáshoz jutás esélyeit, míg 54% szerint a baráti és ismeretségi hálózatok fenntartásának képességét is nehezíti.
Átlagban az európaiak 89%-a jelezte, hogy a szegénység problémájának kezelése érdekében sürgős fellépésre van szükség nemzeti kormánya részéről. Európa-szerte a megkérdezettek 53%-a érzi úgy, hogy a szegénység elleni küzdelemben az elsődleges felelőssége a nemzeti kormányoké. Bár az európaiak nem tekintik az Európai Unió elsődleges feladatának a szegénység elleni küzdelem kérdését, ez utóbbi szerepét sokan fontosnak tartják (a válaszadók 28%-a szerint „nagyon fontos”, 46%-a szerint „eléggé fontos” az Unió szerepe).
Az Eurobarométer-felmérést 2009. augusztus 28. és szeptember 17 között készítették. A tagállamokban összesen 27 000 polgárt kérdeztek meg személyes beszélgetés során, a válaszadók véletlenszerű kiválasztását követően.
Előzmények
Tíz évvel ezelőtt az EU vezetői vállalták, hogy 2010-ig „döntő hatású lépéseket tesznek a szegénység felszámolása érdekében”. Ezzel szemben az európaiak jelentős része még ma is szegénységben él, és csak korlátozott módon tud az olyan alapvető szolgáltatásokhoz hozzájutni, mint amilyen például az egészségügyi ellátás. A szegénység és a társadalmi kirekesztés nem csak az egyének jólétét és azon képességét érinti, hogy részt vegyenek a társadalom életében, hanem káros hatást gyakorol a gazdasági fejlődésre is. Ezt figyelembe véve az EU hangsúlyozza a szegénység elleni küzdelemben a kollektív felelősség fontosságát, bevonva mind a köz-, mind a magánszféra döntéshozóit és a közvélemény szereplőit is a folyamatba. A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve 2010-ben azt célozza, hogy a problémával nap nap után küszködők sérelmeinek adjon hangot.
