Az fényépítészet pénzben mérhető értéknövelő, a környezettudatossággal összeegyeztethető, és képes rámutatni az építészet lényegére – többek között ez is elhangzott tegnap Budapesten, „A fény útján” elnevezésű Első Fényépítészeti Konferencián, amelyet az ország szakmai nagyjain túl a világ egyik legtöbbet foglalkoztatott fényépítésze, a francia Alain Guilhot is megtisztelt előadásával. Az eseményhez kapcsolódóan a művész alkotásaiból kiállítás nyílik a Francia Intézetben, amelyek között olyan épületek is szerepelnek, mint a Petronas-tornyok vagy éppen az Eiffel-torony vörös megvilágítása.
A tegnap délután lezajlott konferencia azzal a céllal jött létre, hogy a magyar építészek, városvezetők, világítástechnikai szakemberek és az ágazat szereplői megismerjék a nemzetközi fényépítészeti tendenciákat, lehetőségeket, és kölcsönösen kicseréljék tapasztalataikat. A rendezvényen kiderült, hogy a mindent elborító fényárral szemben ma már a világítás képes kiemelni az architektúra finomságait. A megvilágítás hosszútávon is koncepcionális alkalmazása nem csak egyes épületek piaci értékét növeli, hanem egy egész várost is vonzóbbá tehet a nemzetközi porondon.
Demján Sándor ingatlanfejlesztő szerint a fénytől máig idegenkednek Kelet-Európában, mert a szocializmusban a sötétség volt uralkodó a várástervezésben is. A fény véleménye szerint nem csak üres látványosság, hanem az ingatlanfejlesztő számára forintban megtérülő befektetés, amíg Koltai Lajos operatőr Alain Guilhot munkásságának művészi fontosságát húzta alá. Budapest főpolgármestere, dr. Demszky Gábor elsősorban a hidak megvilágítását emelte ki, míg Fegyverneky Sándor országos főépítész arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Budapesten is van jó kivilágítás, az nem vált építészeti koncepcióvá. Zoboki Gábor építész arra mutatott rá, hogy a fővárosban a sárga szín dominál az éjszakai megvilágításokban, ami elmossa az anyagokat és a formákat is, ezért Budapestnek világítási térképre lenne szüksége. Somlós Judit, a Philips Magyarország világítástechnikai részlegének igazgatója kitért arra, hogy az újabb LED-technológiák forradalmasították az épületek bevilágítását, mert akár 50-70%-kal energiatakarékosabbak, mint a nátrium alapú lámpák, ugyanakkor hosszabb az élettartamuk is.
Gilles Buna, Lyon főpolgármester-helyettese a folyamatosság fontosságát emelte ki, vagyis hogy a koncepcióknak az aktuális politikai széljárástól függetlenül kell folytatódniuk.
– „A fényépítészet megismertetése volt a konferencia elsődleges célja, de ennél több történt: a háttérben zajló konstruktív szakmai viták jól mutatták, hogy Magyarországon már szükség volt erre a találkozóra.” – fogalmazott Both Ildikó, a konferencia ötletgazdája, a Négyzetméter ingatlanmagazin főszerkesztője.
– „Budapest megfelelő fényekkel ragyogóan megőrizheti a jövőnek kivételes épített örökségét. A fény ma már nem drága, Budapestnél jóval szegényebb városokban is megfizethető, érdemes lenne többet foglalkozni vele.”- fogalmazott Alain Guilhot, aki szerint büszkébbnek kellene lennünk városunkra.
Az ismert francia fényépítész, aki harminc éves munkássága alatt több mint 3000 fényalkotást hozott létre világszerte, öt napig tartózkodott Magyarországon. Bejárta Budapestet – többek között az egykori Dreher Sörgyár védett ipari műemlékeit magában foglaló ún. S1 projektet – és Balatonfüredet is. A művész olyan épületek díszkivilágítását tudhatja magáénak, mint a sanghaji Oriental Pearl TV torony, a dubaji Burj-torony vagy éppen az orosz Lomonoszov Egyetem.
Fényépítészet
Fény és építészet. Magyarországon nemhogy a nagyközönség, de még az építész szakma számára is kevéssé ismert területről van szó, miközben a nagyvilágban már nagyrészt kiforrott fényépítészet létezik. Való igaz, hogy a fényépítészet ellentétek egész sorát hordozza magában: történelmi épületek és csúcstechnológia, tudomány és művészet, pompás kivilágítás és energiatakarékosság. Azonban e két ágazat bármily messze tűnik is egymástól, kitűnően kiegészítik egymást, melyre már az ókorban is akadt példa. Ősi népek már – Egyiptomban, vagy akár Dél-Amerikában – tudatosan alkalmazták a fényt épületeik funkcióinak és misztikus hatásainak fokozásához.
Budapesten 1928-ban vezették be a korábban már létező közvilágítás mellé a főváros díszkivilágítását, így már abban az évben a Halászbástya, a Mátyás-templom és a Szent-Gellért szobor is fényárban úszhatott. Némi visszaesés után, a ’70-es évek tudatos, egymásra épülő fejlesztéseinek eredményeképp kiteljesedett a dunai panoráma, mellyel Budapest esti látványa világhírűvé válhatott. A csúcspont 1970 tavasza volt, amikor elkészült a Budavári palota kivilágítása és a Lánchíd díszvilágításának korszerűsítése. A lendületnek a hetvenes évek végi energiaválság vetett véget, és a város fényeinek szaporodása csak 1985-ben folytatódhatott ismét. Ekkor már művészi hatások kialakítása mellett tudatosan törekedtek az energiatakarékos berendezések használatára, így már ilyen koncepció alapján valósulhatott meg a Budavári palota díszkivilágításának rekonstrukciója.
A fény ma reneszánszát éli a várostervezésben: ahogy a világítás nagyobb kényelmet és nyugalmat hoz a város lakóinak életébe, úgy válik egyre inkább stratégiailag is meghatározó tényezővé. Az esti megvilágítás nem csupán öncélú játék, alkalmazásukkal a településeknek Dubai-hoz hasonlóan lehetőségük nyílhat identitásuk kifejezésére, egyfajta „City brand” létrehozására is. A LED lámpák, a különböző fénykontrasztok tereket hozhatnak létre, művészi szobrokat faraghatnak az épületeken, meghatározva akár egy teljes város éjszakai látványát. A fényépítészet ma már nemcsak lámpák, fények, technikák alapos és gondos megtervezését, kiválasztását jelenti, hanem nemzetközileg elismert művészi tevékenységet is.
Elméleti háttér
A színek nem csak vizuális hatást fejtenek ki, számottevő fiziológiai és lélektani hatásuk is van, amelynek gyökerei a messzi múltba nyúlnak: a természetben a színek a túlélést jelentették, ha agadozókat, mérgező terméseket vagy állatokat kellett a színükről felismerni. A darázs például feltűnő fekete-sárga színeivel figyelmezteti a közeledőket: csípős és mérgező vagyok! A fekete-sárga belénk ivódott figyelemfelkeltő hatását tudatosan ki lehet használni, így gyakran alkalmazzák például munkagépek festésénél. Angela Wright hetvenes években kezdődött kutatása alátámasztotta, hogy a színek tudattalan pszichológiai hatása minden embernél egyforma. A piros például megemeli a vérnyomást, a kék pedig ezzel ellenkezően, nyugtatóan hat. (Ettől független a tudatos fényérzékelés, a színek iránti vonzódás emberenként változik!) A svájci Dr. Max Lüscher pszichológus és filozófus a színek által kiváltott hatásokra építve 1947-ben adta közre színkártyás Lüscher-tesztjét, amelynek segítségével a színekhez való vonzódás alapján megállapítható (vagy legalábbis megbecsülhető) a vizsgált személy lelki állapota.
Az ember életrendje a világítás lehetőségével elszakadt a természetes nappal-éjjel ciklustól. Ennek az új életmódnak meghatározó eleme a városok, épületek megvilágítása: egy-egy terület fényei meghatározzák az ott élők hangulatát, és befolyásolják viselkedésüket.
A fényépítészet az épületeket három alapvető aspektusból vizsgálja: az esztétikai vonzerő és energonómia szempontjából, illetve az energiahatékonyság vetületéből. Az utóbbi során a fényépítésznek kerülnie kell a fény pazarlását, vagyis a kelleténél több lámpa alkalmazását, vagy terek felesleges megvilágítását. Tudatos koncepció jellemzi a tervezést is, melyben az alkotónak többek között olyan releváns tényezőre kell kitérnie, mint a színekkel elérni kívánt érzelmi hatás, vagy a háttér és épület kapcsolatának kérdése. Ügyelnie kell arra is, hogy a megvilágítás jól látható maradjon – kiküszöbölje a tükröződést, a takarásokat és a színek nem kívánt keveredését. Egy épület kivilágításának előkészülete egyszerre követel meg kreativitást és a fény, a fényhordozó eszközök tulajdonságának, működésének alapos ismeretét.
Technológia és környezetvédelem
Napjaink globális kérdései, mint az energiatakarékosság vagy a „zöld-tervezés” a fényépítészetet is támadások kereszttüzébe állítottak. Azonban az elmúlt harminc év technológiai újításai, a világítástechnikai megoldások kifinomultabbá válása lehetőséget biztosított – a miniatürizált fényforrások, az összetett effektek és a telített színek mellett – az energiahatékony fénytestek alkalmazására is. A fényépítészek által használt LED és fényirányító rendszerek a legújabb és legmodernebb környezetbarát technológiákat jelentik, hiszen a LED lámpák a tömör fénycsöveknek a hagyományos világításhoz mért 20%-os és az energiatakarékos halogén lámpák 70%-os fogyasztásával szemben alig 10% energiát használnak el. Egyedüli hátrányuk a magasabb alapár, mely azonban a várható élettartamot figyelembe véve hosszú távon megtérül.
Bár a LED technikán alapuló lámpák mára már minden színben elérhetők, a fényépítészeti trend manapság inkább lágy fehér, illetve bézs színeket alkalmaz a vakító, élénk megoldások helyett. Ezek az újítások nemcsak az épületek homlokzatát képesek új perspektívába helyezni, hanem virtuális terek létrehozásával a belső terek, szobabelsők dinamikáját is megváltoztathatják.
A fényépítészet jövője
A szakértők szerint, az Amerikában már most tíz milliárd dolláros iparág – melyen számos egyetemi tudományos képzés is alapszik – további növekedésével számolhatunk a jövőben, és várhatóan az építészek és a fejlesztők mellett a fényépítészek munkája is meghatározó lesz a városfejlesztési projekteknél. Hiszen a fényépítészet nemcsak a város kulturális pezsgéséhez járul hozzá, de befolyásolja az emberek hangulatát, elégedettségét és a turizmus fellendítésével a bevételek közvetlen ösztönzője is lehet.
