2024. 10. 13. vasárnap

Kálmán, Ede
1 EUR 401 HUF
1 GBP 479 HUF
Kezdőlap » Kultúra » Kultúra » Zene, humor, élet – a Leonce és Léna bemutatójára készül a miskolci színház

Zene, humor, élet – a Leonce és Léna bemutatójára készül a miskolci színház

Április 5-én mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház a Leonce és Léna című előadást Szőcs Artur rendezésében. Baranyi Emma és Bodoky Márk főszereplésével a Játékszín színpadán látható Georg Büchner drámája, mely a miskolci előadásban Cser Ádám zenéjével egészül ki.
Georg Büchner huszonhárom évesen írta meg drámáját a Popo birodalom és a Pipi birodalom
egymásnak szánt hercegéről és hercegnőjéről, akik a kijelölt sors elől futva véletlenül mégis
épp egymásba szeretnek bele. A XIX. századi német drámairodalom legnagyobb hatású
szerzőjének filozofikus meséje sok zenével repít el bennünket Leonce és Léna sorsszerű
találkozásának vadregényes vidékére, és mesél nekünk útkeresésről és megérkezésről, sorsról
és szabad akaratról, az elkerülni vágyott felelősségről és az elkerülhetetlen szerelemről, a
világban játszott szerepeinkről, vagyis tulajdonképpen magáról az életről.
– A mi előadásunkban a Leonce és Léna a bennünk és a körülöttünk lévő világról is szól.
Pontosabban az ezekben a világokban megjelenő olyan erőkről, amelyek időről időre átveszik
felettünk az irányítást, és valaminek a rabjává tesznek – legyen szó akár egy politikai
berendezkedésről, akár a legelemibb élvezetek hajszolásáról, akár a szerelemről. A szereplők
is ilyen dolgok bűvkörébe kerülnek, és ahogy az életben ilyenkor mi is mindig kicsit
kifordulunk önmagunkból, az ő cselekvéseik is kicsit abszurddá lesznek. Ez pedig nem csak
elgondolkodtató, hanem sokszor nagyon humoros. A mi előadásunkban legalábbis
mindenképpen az lesz – mondja Szőcs Artur rendező.
Büchner drámája egy erősen költői, sűrű szöveg. Ahogy egy jó versben is, sokszor nagyon
kevés szóval kell nagyon sokat elmondani, és ezeknek a mélyebb, rétegzettebb kifejezésében
nagyon sokat segít a zene, ezért a kezdetektől egyértelmű volt, hogy sok zenével és ezen belül
is sok dallal fog dolgozni a társulat. – Ehhez Sándor Júlia dramaturggal meghatároztunk
olyan pontokat a drámában, ahol a cselekmény egy operai feldolgozásban áriává lenne
nyitható, és ide kerestünk verseket, amelyek egy részét versnek hagytuk meg, egy másik
részét pedig Cser Ádám, a színház zeneigazgatója megzenésítette. Ezek mellé kerültek a nép
szövegei, amelyekről a kezdetektől fogva kórusművekként gondolkodtam. Itt a nép
szolgalelkűségének abszurditását Ádám zenéje és a szöveg egymást erősítve teremti meg,
Kocsis Andrea és Lukács Ádám koreográfiája pedig felteszi a cseresznyét a habra.

Sajtókapcsolat: Méder Noémi | meder.noemi@mnsz.hu | + 36 20 597 1410 | www.mnsz.hu
Használunk több, vonósokkal előre felvett zenét is, de Rákai András, a színház korrepetitora
zongorán végig élőben játszik. Cser Ádám pedig nem csak az előadás zenéjét szerezte, de a
sound designt is ő jegyzi, vagyis hogy honnan és hogyan szólal majd meg minden egyes hang
a térben – avat be a részletekbe a rendező.
Az előadás jelmezeit Zubornyák Emese tervezte, a díszletért pedig Kovács Dániel Ambrus
felel, aki egy igazán különleges látványt álmodott a Játékszín kis terébe. – Igaz, hogy egy
sírkert a díszletünk, de ez egyáltalán nem teszi komorrá az előadást, hiszen ebben a sírkertben
rengeteg színes virág virágzik, így a pusztulás mellett erősen megjelenik az élet is. A dráma
olyan időszakban született, amikor a romantikus és a dekadens között erős volt az
összefonódás. A szerelem és a halálvágy eleve többször együtt jelenik meg a szövegben, ezért
nagyon természetesen illeszkedik a dráma a díszlethez, annak ellenére, hogy ez egy szokatlan
választásnak tűnhet elsőre. És ezen túl is sok asszociációt enged meg ez a tér, nem is
szeretnék megfejtést adni rá, mindenki szabadon hozzá tudja majd gondolni a magáét – zárja
gondolatait Szőcs Artur.

Georg Büchner:
LEONCE ÉS LÉNA (14)
színmű zenével
Fordító: Thurzó Gábor
Leonce: BODOKY MÁRK
Léna: BARANYI EMMA e.h.
Valerio: FARKAS SÁNDOR
Péter király: KESZÉG LÁSZLÓ
Rosetta: MIKITA DORKA JÚLIA e.h.
Nevelőnő: RUSZNÁK ADRIENN
Szertartásmester: TEGYI KORNÉL
Szóvivő: KOKICS PÉTER
Kórusvezető miniszter: MOLNÁR ANNA
Költő: TÓTH DOMINIK e.h.
Méregkóstoló: CSELEPÁK BALÁZS
Udvari káplán: MÁRTON B. ANDRÁS
Az Államtanács Elnöke: DEMETER SÁNDOR

Sajtókapcsolat: Méder Noémi | meder.noemi@mnsz.hu | + 36 20 597 1410 | www.mnsz.hu

Díszlettervező: KOVÁCS DÁNIEL AMBRUS
Jelmeztervező: ZUBORNYÁK EMESE
Dramaturg: SÁNDOR JÚLIA
Zeneszerző, sound designer: CSER ÁDÁM
Zenei vezető: RÁKAI ANDRÁS
Mozgás: KOCSIS ANDREA, LUKÁCS ÁDÁM
Súgó: MÁRTON B. ANDRÁS
Ügyelő: EGYÜD TÜNDE
Rendezőasszisztens: FEKETE ZSOLT

Rendező:
SZŐCS ARTUR

Az erről szóló sajtóanyagot csatolom. Fotók: Gálos Mihály Samu

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Kapcsolódó cikkek

Kemény Lili a 10. Margó-díjas
Nem című regényével Kemény Lili nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amelyet az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál megnyitóján a…
Mindenhol szükség van tanárokra!
Kétség nem fér ahhoz, hogy az oktatás és vele együtt a tanárok helyzete és megítélése volt már jobb is az elmúlt évtizedekben, viszont ez nem jelenti …

További cikkek

Kemény Lili a 10. Margó-díjas
Nem című regényével Kemény Lili nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amelyet az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál megnyitóján a…

Facebook

Időjárás

Karikatúra

furesz

Legolvasottabb

Hirdetés

Nap vicce

– Hogy hívják a mexikói rigót?
– ???
– Rodrigó!

Forrás: napivicc.hu

Hirdetés
Hirdetés

Horoszkóp