Glenn Cooper szívén viseli könyvében az igazságot és az emberiség jövőjét fenyegető veszély elhárítását. Ezen alaptémára épülő trilógiájának második részében ezúttal sem kíméli főhősét, akit képes tűzön-vízen át, és akár térrel-idővel dacolva harcba küldeni, ha hatalmas horderejű titkokat őrző könyvek és könyvárak védelméről van szó. A Lelkek könyvében folytatódik a már megkezdett történelmi kirakós játék, amely egyúttal többszereplős és nehezített pályán folyik, csakhogy ne legyen olyan egyszerű a dolog.
Az első rész után sem hazudtolja meg önmagát Will: ugyanaz a kelletlen figura, mint ahogyan megismerhettük a Holtak könyvtárában. Az újraházasodott és második kisfiát nevelő ex-ügynök szívesen átadná magát a nyugdíjas évek adta örömöknek és élvezeteknek, ha éppen nem küzdene még mindig az alkoholizmussal, és nem álmodozna floridai horgászatról a kontinens másik végében, New Yorkban.
Ebből az izgalmakban egyáltalán nem mondható állapotból egy újabb eset jelenti a menekvést, amelyet egy kis „kérődzés” után el is fogad. A feladat mi sem egyszerűbb: megszerezni egy már árverés alatt álló könyvet, mely egykor egy Wight-szigeti apátság titkos könyvtárához tartozott. Két társával, akik a híres-neves nevadai 51-es körzet alkalmazottai voltak, a Jelenések Könyvének mélyére és végére néz, vagyis lerántani készül a leplet a benne szereplő utolsó dátumról, 2027. február 9-éről. Csakhogy akadnak ellenlábasok is: küldetésükben az 51-es körzet biztonsági parancsnokával kell szembeszállniuk, miközben a brit elhárítással összefüggésbe hozható gyilkos akciók is akadályt jelentenek.
A felderítés során Piper sorra olyan ismert történelmi személyekbe botlik, akiknek semmi köze sincsen egymáshoz – de ez csak látszólagos, ugyani egy kapcsolódási pont mégis van. Ez pedig a könyv és a könyvár. Az akciójuk sikerén pedig nem kevesebb, mint az emberiség jövője múlik, ugyanis ha rossz kezekbe kerül a titok, akkor azzal képes világuralomra törni…
A Lelkek könyvének nincs szégyenkeznivalója elődje, a Holtak könyvtára előtt, ugyanis itt is kapunk mindenből egy adagot: bűnüldözés, szex, történelem, kód-és rejtélyfejtés, nemzetközi színtéren zajló politika. Na igen, ha itt deja vu érzése támad a kedves olvasónak, akkor nem feltétlen alaptalanul: kicsit olyan, mintha hozott alapanyagokból dolgozott volna a szerző. De szerencsére sikerült azért újra-és átgyúrnia a tésztát, így efölött igazán szemet lehet hunyni.
Ugyanis rögtön ott van Will Piper, aki egész valódira sikeredett azáltal, hogy jellemében és múltjában van mit takargatnia, és nem hibátlan, makulátlan jellemmel és élettörténettel ajándékozta meg a szerző (kicsit Jo Nesbo főhősére, Harry Holera emlékeztet több vonás miatt is.). E vonatkozásban egyébként a sorozat első kötetében ismerhetjük meg a főszereplőt, így a Holtak könyvtára elolvasása erősen ajánlott. Will egyébként, ha nem is annyira tisztelhető, de mindenképp szerethető karakter, hiszen mindenkinek megvannak a saját démonai, gátjai, amelyekkel szintén küzdeni kell napi szinten a külső kihívásokkal párhuzamban.
A cselekmény terén a regény hozza az elvárt színvonalat: nem kevés izgalmas percekkel és fordulatokkal ajándékozza meg azt, aki időt áldoz rá – de nem is nevezhető ez áldozatnak igazából, annyira beszippant a sodró történet. A Holtak könyvtárához híven, ezúttal is párhuzamos a tér-és idővezetés, így olvasás közben ajánlott figyelni. Ami pedig az adrenalinszintet illeti, az megint nincs biztonságban, és mivel maga a nyomozás és a történelmi összefüggések felfedezése mind-mind hajtja és egyben táplálja a telhetetlen emberi kíváncsiságot (mint valamiféle ördögi kör), ezért nem túl valószínű, hogy a regény olvasása döcögősen fog menni.
Összefoglalva, a Lelkek könyve méltó folytatása a Glenn Cooper írta összeesküvés-elméletre épülő sorozat első kötetének. A krimi-thriller műfajba besorolható műről jó indulattal elmondható, hogy a klisék és helyenkénti-időnkénti kiszámíthatóság ellenére, csont nélkül megfelel annak, amiért megírták: szórakoztat, kikapcsol, feszültséget generál.
