2022. 08. 19. péntek

Huba
1 EUR 407 HUF
1 GBP 480 HUF

Iratrabló kalózok

Hetedszer lehet végigizgulni Cotton Malone közel sem veszélytelen kalandjait. Steve Berry ezúttal hazai pályán méretteti meg főhősét, aki az amerikai elnököket körüllengő rejtély tisztázását kapja küldetésül. Az ellenség pedig grandiózusabb már nem is lehetne, ugyanis magukkal a kalózokkal találja szemben magát. Azonban a megszokottól eltérően, nem kincsre és aranyra fáj a foguk, hanem valami olyasmire, amelynek eszmei értéke felbecsülhetetlen számukra. Ugyanis az élet után a sorban talán a legdrágább dolog függ ettől: a szabadságuk.

A történet egy idillinek ígérkező állapot megtörésével kezdődik: Malone barátnőjével, Cassiopeia Vitt-tel tervezett New York-i hétvégéjébe a volt főnökétől, Stephanie Nelle-től kapott egy sejtelmes e-mail rondít bele, aki találkozót kér tőle. Ezzel máris – ahogyan az már csak lenni szokott – a slamasztika közepére kerül: Danny Daniels amerikai elnököt kísérlik meg eltenni láb alól, de szerencsére Cottonnak sikerül megmentenie az életét, a sajátját kockáztatva a haza érdekében.

Innen nincs menekvés: Malone-nak fel kell göngyölítenie az ügyet Nelle-lel karöltve. Stílszerűen a First Lady-t gyanúsítják először a merénylettel, de hamar kiderül ártatlansága. A ugyanis koránt sem ilyen egyszerű: a háttérben a Közösség, egy kalózok által az amerikai függetlenségi háború idején alapított szervezet áll. Az ő leszármazottaik a bűnösök, akik először eveztek elnök-gyilkossági kísérlet vizeire. Elviekben az alkotmány egyik záradékának jogszabály örökös büntetlenséget garantál nekik, csakhogy a most hatalmon lévő elnök nem igazán akarja betartani a Kongresszus akkori határozatát.

A bökkenő azonban az, hogy ez az irat eltűnt Andrew Jacksonnak köszönhetően, aki a Jefferson-kóddal védte le annak tartalmát. A mindeddig feltörhetetlen rejtjelet sikerült megfejtenie egy tudósnak, s ezzel veszélyessé vált a kalózokra nézve. Hogy elkerüljék a bebörtönzést, mindent megtesznek, hogy megkaparintsák a dokumentumot. Persze, ezt Malone nem hagyja annyiban.

Lehet, hogy közük van egymáshoz az 1865-ben, 1881-ben, 1901-ben és 1963-ban történt elnökgyilkosságoknak? A választ az alkotmány záradéka adhatja csak meg. Steve Berry, mint látjuk, hálás témát választott: az amerikai elnökök halálát övező kérdések mindig is izgalomban tartotta az az iránt érdeklődőket. Nem beszélve az összeesküvés-elméletről, amely egyrészt sokkal nagyobb, komolyabb, bonyolultabb és szövevényesebb rendszerbe helyezi a rejtélyt, másrészt megteremti a többoldalú cselekmény, és számos befolyásos szereplő közötti összjáték lehetőségét.

A valós tényekkel is alátámasztott regényben hangsúlyos a történelem, viszont mellette a jelen is fókuszt kap abban a megvilágításban, hogy az bizonyos kulcsfontosságú múltbeli események eredménye-következménye. A Cotton Malone-soorzat korábbi köteteihez képest A Jefferson-kód jóval akciódúsabb, és az események tempója is gyorsabb. A szerző írói stílusa továbbra is a megszokott színvonalat hozza, és szerencsére nem merül el túlságosan a történelmi részletekben sem.

A sorozat és a szerző rajongóinak nem okozhat semmi meglepetést a regény, amely ismét sok-sok izgalmat rejt magában. Az amerikai történelem kedvelőinek és az összeesküvés-elméletek hívei sem fognak csalódni A Jefferson-kódban, amelyben a szerző észrevétlenül, ugyanakkor elkülöníthetően vegyíti a fikciót a valós elemekkel.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek