A Jobbik üdvözli, hogy a kormány hat év után összehívta a magyarországi parlamenti és határon túli magyar pártok közös fórumát, a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely a 2004. december 5-i sikertelen kettős állampolgársági népszavazás óta múlt pénteken tartotta meg első ülését. Elfogadhatatlannak tartjuk ugyanakkor a meghívottak körének önkényes szelektálását! Bár az MSZP részt vehetett, anélkül, hogy feladatának érezte volna, hogy legalábbis bocsánatot kérjen a jelenlévőktől a MÁÉRT hat éves mellőzése miatt, a vajdasági tartományi parlamentben és a délvidéki Magyar Nemzeti Tanácsban egyaránt képviselettel rendelkező Magyar Remény Mozgalom (MRM) viszont nem kapott meghívót. Ez ellentétes a MÁÉRT alapító dokumentumával is, amely kimondja, hogy tagjai a „parlamenti, illetőleg tartományi képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek” is. A Jobbik álláspontja szerint a fiatalsága ellenére már most komoly politikai legitimitással bíró MRM kirekesztése érthetetlen és elfogadhatatlan, csakúgy, mint az alapító tag Magyarok Világszövetségének mellőzése. E két szervezet előzetesen írásban jelezte részvételi szándékát, de még csak válaszra sem méltatták őket. További hiányzók voltak a Székely Nemzeti Tanács és a Híd-Most, az utóbbi azonban – mivel önmagát „szlovák-magyar vegyes pártként” határozta meg – erre alapot is adott. További kérdésként merül fel bennünk, hogy a kormány miért az Új-Dél-Walesi Magyar Szövetség elnökét hívta meg az értekezletre az ernyőszervezetként működő, és ezáltal értelemszerűen magasabb szintet képviselő Ausztráliai és Új-Zélandi Magyar Szövetség helyett.
A Jobbiknak a fenti példák miatt fenntartásai vannak Semjén Zsolt azon ígéretével szemben, hogy a kormány „a felek legszélesebb körére kiterjedő párbeszédet” kívánná folytatni a határon túli szervezetekkel. Véleményünk szerint a MÁÉRT újjáalakuló szakbizottságainak is csak akkor van értelmük, ha a Fidesz-KDNP – ellentétben a Gyurcsány-Bajnai kormánnyal – el is fogadja majd azok ajánlásait. Szintén a párbeszédet és a rendszeresebb kapcsolattartást erősítené a Jobbik azon javaslata, hogy a jövőben a testület a Magyar Ifjúsági Konferencia mintájára évente kétszer ülésezzen: egyszer az anyaországban, egyszer valamelyik elcsatolt magyar régióban találkozzanak majd tagjai.
A MÁÉRT ülésének előkészítésekor a káosz jelei mutatkoztak, amelynek oka, hogy a minisztériumok és az államtitkárságok között (KÜM, KIM, miniszterelnök-helyettes) a mai napig nem tisztázottak a feladat- és felelősségviszonyok. A külpolitikai huszárvágásokra bizonyíték emellett Orbán Viktornak a tanácskozáson elmondott beszéde is, amely a korábbi atlantista megnyilatkozások ellenére a Jobbik választási programjában lefektetett keleti nyitás elvét emelete kormányzati szintre.
Mindezek mellett a Jobbik Magyarországért Mozgalom továbbra is elkötelezett a nemzetpolitikai rendszerváltás mellett, és továbbra is aktív támogatója lesz minden, határon túlról érkező nemzetstratégiai kezdeményezésnek és a kormány ez irányú, jó szándékú kezdeményezéseinek.
