Beláthatatlan a kanyar – átlátható a statisztika

Ha jobban és gyakrabban ellenőriznek valamit, sűrűbben derül fény az esetleges hibákra. És idejekorán. Az MVK buszokkal, villamosokkal kapcsolatos baleseti statisztikáinak rejtelmeibe pillantottunk bele.

Mondják, a statisztika gyakran elfedi az igazságot. „Hazudik”. Természetesen ez a tudomány, s maguk a számok mindig igazat „mondanak”, viszont érteni kell a nyelvükön. Ha lefordítjuk egy-egy állítását (adatait), olykor pont az ellenkezőjét jelentik, mint amit elsőre gondolnánk.

No, persze, ez már magyarázkodás… – mondhatja, aki feltétlenül a kiinduló prekoncepcióhoz ragaszkodik. Mindazonáltal most megpróbáljuk elmesélni, miért jó hír az, hogy a miskolci közlekedési társaságánál nő a műszaki-baleseti jellegű „események” száma. Értelemszerűen azért, mert hogy a számok emelkedést mutatnak, nem jelent mást, mint hogy alaposabb az ellenőrzés, tervszerűbb a megelőzés és az esetenkénti problémák kezelése.

– Mindig is vannak, voltak egy közlekedési szolgáltató életében karambolok, kisebb baleseti események. A régebbi gyakorlat szerint azzal kezelték, hogy a dolgot elhalasztották, mondván, majd a hivatalos szemlére megcsináltatják a hibát. Ezek nem kerültek be a statisztikába – idézi fel a múltbéli gyakorlatot az MVK Zrt. szakemberrel. Barna Péter autóbuszforgalmi osztályvezető elmondta: a téma kezelése mára megváltozott. – A cégen belüli megrendelések rendszere átalakult. A műszaki avagy karbantartó osztály és a forgalmi részlegek között 2007 óta szolgáltatói megállapodás működik. Éves karbantartási tervünk van, amire már csak ezért is jobban odafigyelünk. Nem praktikus immár a hibákat „gyűjteni”.

Napjainkban a vállalati baleseti nyilvántartás immár semmiképp sem arra szolgálja, hogy elfedjen eseményeket, hanem ellenkezőleg, hogy mindent dokumentáljanak az úgynevezett járműgazdák (az a dolgozó, akire rábíznak egy-egy buszt, villamost). Nekik kell felelősséget vállalniuk a kocsijuk állapotáért a napi átvétel során. Télen hétköznapi eset, hogy egy hóbuckán „felütődik” a járgány – ettől még mehet tovább, viszont a jegyzőkönyvbe ilyen apróság is bekerül.

Nem gondolnánk, de a nagyvárosi forgalomban az is szinte mindennaposnak tekinthető, hogy a buszok apróbb koccanások, karcolódások áldozataivá válnak. Ezek többségét észre is veszi a sofőr, vagy legkésőbb a kolléga, aki másnap viszi ki a szerelvényt a telepről. Ehhez képest „igazi” közúti esemény (vagyis néven nevezendő karambol, baleset) nagyságrendekkel kisebb számban fordul elő az MVK mai gyakorlatában.

A múlt esztendő első háromnegyed évében – a Barna Pétertől kapott tájékoztatás még csak erre vonatkozó adatokat tartalmazott – 163 esemény került a baleseti statisztikába (ebből 58 alkalom MVK-s hibából adódott). Mint hozzáteszi, ebbe belejátszik az is, hogy „az utasok egyre kevésbé szeretnek kapaszkodni”; vagyis egész csekély mértékű forgalmi események is ilyen-olyan utassérüléssel járó esetté nőhetnek.

Vannak, mondhatni, hírhedt helyek a borsodi megyeszékhely területén, ahol aránytalanságokat mutat a statisztika. Hol szaladnak bele a legnagyobb óvatosság dacára is baleseti veszélyhelyzetekbe az MVK-sofőrök a szituáció, a forgalmi viszonyok, a közlekedésirányítás megoldatlanságai miatt gyakrabban, mint máshol? Például a Győri kapui villamosvonal-szakaszon, a sínre eléjük forduló személyautók hibájából; a 68-as buszok a bükkszentlászlói nehezen belátható kanyarban. Aztán az 1-es, 1A-s, 21-es buszok, valamint az 1-es villamos, lényegében a kiemelten magas teljesítményből adódóan. Valamint a következő járatok útvonalán: 6, 16, 19, 29, 67, továbbá a lyukóbányai, bükkszentlászlói utakon, a Szemere-Kazinczy-Arany János utcák vidékén.

B.A.

Fotó: Juhász Balázs