2024. 04. 28. vasárnap

Valéria
1 EUR 392 HUF
1 GBP 458 HUF

Nyaktekerészeti Pénzfekvenc

Amit minden külföldi egyetemre készülő diáknak tudni kell!
Beszélgetés Hámori Tamás, SmartChild gyermektaníttatási szakértővel
.

A jó állás már nem csupán a diploma függvénye, sokkal inkább az angol, spanyol, német, francia nyelvtudás szintjét mutatja: ezt és ehhez hasonló véleményt számos fejvadász és HR-szakember fogalmaz meg. Míg Belgium, Bulgária, Csehország, Észtország, Írország, Franciaország,Olaszország, Lengyelország, Románia, Szlovénia felsőoktatásában résztvevők zömének fizetnie kell a diplomáért, Finnország, Svédország, Norvégia, Dánia, Ausztria és Málta felsőfokú oktató intézményeiben nincs tandíj. Az uniós tagországokban az unió állampolgáraira ugyanúgy érvényes a tandíjmentesség. Így a magyar fiatalok első sorban Ausztria, Anglia, Skandinávia és Dánia felé kacsingatnak, ha ingyenes továbbtanulási lehetőségeket keresnek. A jelentkezőknek azonban a szakértő szerint fel kell készülniük néhány nehézségre.

Kiskamasz korban már eldől?

Ahhoz, hogy megfelelő mértékben el tudjunk sajátítani egy nyelvet, érdemes már kiskamasz korban elkezdeni az élő nyelvhasználat gyakorlati alkalmazását. A magyar iskolások többsége ugyan az érettségi idejére rendelkezik már egy-két nyelvvizsgával, viszont ez a valóságban nem egyenlő a külföldi egyetemeken való helytálláshoz szükséges élő nyelvhasználat elégséges szintjével. A
hazai, nyelvtancentrikus nyelvoktatás miatt a diákok többsége egyszerűen nem mer megszólalni idegen nyelvi környezetben. A  szakértő szerint az élő nyelvtudás rutinját ki kell alakítani, ehhez többször kell a gyermeknek idegen nyelvi környezetben edződnie. A SmartChild -szakértők segítségével a szülők már kisgyerekkorban segíthetnek a megfelelő nyelvi táborok, középiskolai tanévek kiválasztásával, hogy valós alapja legyen a külföldi egyetemre való bejutásnak. A mostani jelentkezőknek tehát számítaniuk kell arra, hogy a csak az iskolában, esetleg az iskolai, nyelvvizsgára való felkészítő magántanár óráin való nyelvtanulás nem lesz elégséges a külföldi jelentkezésnél.

A megélhetésre is gondolni kell!

Manapság egyre égetőbb problémaként lép fel a továbbtanulás anyagi kötelezettségeinek enyhítése. A folyton növekvő költségtérítések, a plusz kiadások, más városokból, falvakból érkező diákoknál a kollégium vagy az albérlet finanszírozása olyan anyagi terheket rónak a családokra, amiket nem feltétlenül tudnak kifizetni. Óvatos becsléssel a magyarországi havi megélhetés minimuma (menzai étkezéssel, diákbérlettel, 1-1 kulturális programmal) 30 000 Ft, mely albérlet típusától függően felmehet (pl. külön szoba esetén) 80 000 Ft-ig is.
Ha külföldön tanul, ezek a megélhetési minimumok legalább háromszorosukra nőnek -figyelmeztet Hámori Tamás. A nemzetközi összehasonlításban a magyar pénztárcához mérten a német felsőoktatás talán a legolcsóbb. A szemeszterenként fizetendő 200 eurós regisztrációs díj mellett havi szinten 500-550 euró a megélhetési költség. A Németországba induló diákoknak jó hír, hogy
számos munkalehetőség áll rendelkezésre és nagyon elterjedt az egyetemisták munkavállalása is.
Skandináviában, Angliában a hazai árakkal összehasonlítva nagyon magas a megélhetés költsége. Mivel Ausztriában elismerik a magyar érettségit, tandíj és sokszor felvételi nélkül is fogadnak hallgatókat, egyre többen itt próbálnak szerencsét. A Bécsben tanuló diákoknak a havi megélhetésre (helyi közlekedés, kollégium, étkezés) legalább 650-700 eurót kell áldozni minden hónapban. A skóciai, dán és az angliai megélhetés még nagyobb anyagi tehertétel.

Dú jú sprehenzi?

Elkoptatott frázis, hogy „el lehet innen menni”, viszont figyelmen kívül hagyása elég nagy hiba lenne. Igen, van értelme már akár a középiskolában elkezdeni külföldön koptatni a iskolapadot. Sokan elfelejtik Hámori Tamás szerint, hogy a sikeres felvételi nem olyan magától értetődő, mint kis hazánkban. A hazánkban megszerzett nyelvvizsga eredményeknél a leggyengébbek általában az élő
nyelvhasználatot mérő vizsgarész eredményei, miközben a külföldi felvételin éppen az aktív nyelvtudás szintje dönthet arról, hogy
kit választanak ki a jelentkezők közül. A TGR SmartChild olyan nyelvi programokat ajánl, amiknek segítségével az élő nyelvhasználat szintje évről -évre fejleszthető.
Hámori Tamás, a TGR szakértője szerint rendkívül körültekintően kell felkészülni a külföldi felvételikre, a szóbeli készségek fejlesztésével. A nagy álmokat könnyen derékba törheti, hogy egy-egy szakra nem csupán azzal a néhány tucatnyi, maximum néhány száz magyaroroszági jelentkezővel kell számolni, hanem akár több ezer konkurens diákkal. A sikeres felvételi sem garancia a biztos diplomaszerzésre, hiszen valahogy benn is kell maradni az adott képzésen.
Dánia híres vendégszeretetéről, a magyar egyetemisták előszeretettel választják ingyenessége miatt.
De nem szabad elfelejteni, hogy csak néhány gazdasági képzést lehet angolul hallgatni, a többi kizárólag dán nyelven hallgatható! Ezt pedig nemigen tanítják a magyar középiskolákban. A bécsi Wirtschaft egyetemen sincs tandíj, de az első évben teljesítendő
alapvizsgákon 5000-7 000 jelentkezőt kiszórnak. És ehhez akár egy hazai felsőfokú nyelvvizsga is kevésnek bizonyulhat,hiszen a szaknyelvi előadások miatt egy nem anyanyelvi beszélő mérföldekkel elmaradhat társaitól– zárja a beszélgetést Hámori Tamás.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek