Ellentmondásos a magyar EU-tagság megítélése, a többség támogatja az integrációt, ugyanakkor sokan úgy gondolják, van, amiben Magyarország a csatlakozással hátrányos helyzetbe került – derült ki a Századvég és a Forsense júliusi közvélemény-kutatásából. A felmérés nyolc területen vizsgálta, hogy a választópolgárok miként érzékelik az európai uniós csatlakozás hatásait. A kérdezettek a mezőgazdasággal összefüggésben a legkritikusabbak, kétharmaduk szerint a csatlakozás hátrányos helyzetbe hozta a magyar agráriumot. Szintén többségben vannak a kedvezőtlen hatást érzékelők a munkanélküliséggel, az ország gazdasági helyzetével és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok állapotával kapcsolatban.
Csak az ország kulturális helyzetére, és a külföldi munkavállalási lehetőségekre gyakorolt uniós befolyást értékelte pozitívan a válaszolók többsége – írták.
A mezőgazdaságra vonatkozóan 2007-ben még csak a kérdezettek 49, ma már 66 százaléka gondolja, hogy a csatlakozás negatív következményekkel járt, az ország gazdasági helyzetére gyakorolt hatás megítélésével kapcsolatban pedig 36-ról 45 százalékra nőtt a bírálók aránya.
Jellemző az unióhoz fűződő ambivalens viszonyra, hogy még azok körében is magas a bírálók aránya, akik egyébként úgy vélik, hogy a csatlakozás javított az ország helyzetén. Ebben a csoportban a válaszolók kétharmada szerint a csatlakozás hátrányos helyzetbe hozta a magyar mezőgazdaságot, egyharmada pedig úgy látja, Magyarország uniós tagsága negatív hatást gyakorolt a hazai munkanélküliségre, illetve a hátrányos helyzetű csoportok helyzetére.
Mint olvasható, a megkérdezettek többsége, csaknem háromnegyede valamilyen formában helyesli, hogy Magyarország csatlakozott az EU-hoz, a csatlakozást teljes mértékben helyeslők aránya azonban alig haladja meg a válaszadók egyharmadát.
A felmérés szerint minden tizedik megkérdezett egyáltalán nem helyesli az ország 2004-es csatlakozását, a bírálók összességében a kérdezettek negyedét teszik ki.
„Pártpreferencia szerint minden jelentősebb szavazóbázissal rendelkező párt szavazói között többségben vannak a csatlakozás támogatói. Az uniós tagságot helyeslők legnagyobb arányban az MSZP (87 százalék), legkevesebben a Jobbik hívei között vannak (69 százalék)” – áll a kutatás összegzésében.