A Bizottság a mai napon elfogadta az uniós köztisztviselői reformra irányuló javaslatcsomagot, amely 2020‑ig egymilliárd eurós, hosszabb távon pedig évente ugyanekkora megtakarítást tesz lehetővé az EU számára. A javaslatcsomag értelmében 2020‑ig befagyasztanák az Unió operatív igazgatási kiadásait. A javasolt intézkedések között szerepel az uniós köztisztviselők nyugdíjkorhatárának emelése, 5 %‑os létszámcsökkentés mellett a heti munkaidő emelése, egyes területeken a bérek csökkentése, a köztisztviselők által fizetett szolidaritási hozzájárulás növelése, valamint a bérek és nyugdíjak éves kiigazítása során alkalmazott módszer egyszerűsítése.
Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke így nyilatkozott a javaslatcsomag elfogadása kapcsán: „Az európai intézmények és azok alkalmazottai komoly kihívások elé néznek. Meggyőződésem azonban, hogy keményebb, több és nagyobb hatékonysággal végzett munkával képesek leszünk megfelelni ezeknek a kihívásoknak. Javaslatunk egyensúlyt képvisel a takarékosság követelménye és annak igénye között, hogy az intézmények képesek legyenek szakpolitikai feladataik végrehajtására.”
„Ezen túlmenően a javaslat politikailag megfelelő és jogilag helytálló válasz a tagállamok azon kérésére, hogy a válság miatt ebben az évben függesszük fel a bérek éves kiigazítását. Erre nem volt mód, mivel nem teljesültek az erre vonatkozó szigorú jogi feltételek.”
A javaslatok a következőket tartalmazzák:
Az európai intézményekben dolgozó alkalmazottak létszámának 5 %‑os csökkentése a 2013–2017 közötti időszakban az állomány rendes cserélődése útján.
A 37,5 órás minimális munkahét 40 órára emelése az összes intézményben dolgozó valamennyi alkalmazott tekintetében, pótlólagos bérkiigazítás nélkül.
A rendes nyugdíjkorhatár 63-ról 65 évre történő emelése. A 67 éves korig történő önkéntes munkavégzés lehetőségének megkönnyítése.
A jelenlegi nehéz gazdasági helyzet figyelembevételével a 2013‑ban megszűnő különleges illeték (a jövedelemadó mellett fizetett különadó) helyett új „szolidaritási járulék” bevezetése, és mértékének 6 %‑ra emelése (a jelenlegi 5,5 % helyett).
A korai nyugdíjazás szabályainak jelentős szigorítása (a korai nyugdíjazás korhatárának 55 évről 58 évre emelése; a korai nyugdíjazás csökkentett nyugdíjjogosultság nélkül lehetővé tett igénybevételének 50 %-os csökkentése).
Az asszisztensi beosztásban dolgozók közül csak az e kategóriában legnagyobb felelősséggel járó munkakörökre sikeresen pályázó, legjobban teljesítő alkalmazottak érhetik el a legmagasabb besorolási és bérfokozatokat.
A titkári és ügyviteli feladatokat ellátó, újonnan felvett alkalmazottak bérének 18 %‑os csökkentése.
Egyéb intézkedések: a 27 tagállam által, nemzeti köztisztviselői állományuk tekintetében hozott politikai döntéseken alapuló új, egyszerűsített módszer bevezetése a bérek és nyugdíjak kiigazítására; gazdasági válsághelyzet esetén gyors lépést lehetővé tevő új, egyszerűsített kivételi záradék; az éves maximális utazási szabadság 6 napról 3 napra történő csökkentése; a származási ország távolságának kiszámítására szolgáló eljárásnak az egyéni járandóságok csökkentését eredményező korszerűsítése; a szerződéses alkalmazottak esetében alkalmazott maximális szerződési idő 3‑ról 6 évre történő növelése; az uniós ügynökségeknél dolgozó alkalmazottakra vonatkozó egységesebb szabályok.
Előzmények
A javaslatokat a Bizottság eredetileg június végén nyújtotta be, majd a munkavállalók képviselőivel, a tagállamokkal és más intézményekkel folytatott, hat hónapon át tartó konzultációkat és tárgyalásokat követően részben átdolgozta.
Annak érdekében, hogy megőrizze a javaslat eredeti szándékát és pénzügyi hatását, és egyúttal biztosítsa, hogy az uniós intézmények továbbra is képesek legyenek magas szinten kvalifikált alkalmazottak felvételére és megtartására, a Bizottság nem változtatott a júniusi javaslat alapelemein.
Az eredeti javaslathoz képest az alábbi elemek módosultak:
Az alkalmazottak által fizetendő szolidaritási járulék mértéke 5,5 %‑ról 6 %‑ra emelkedett.
A titkári és ügyviteli feladatokat továbbra is tisztviselők végzik majd (szemben a korábban javasolttal, amely szerint ezeket szerződéses alkalmazottak végezték volna). Számukra azonban új életpálya-struktúra kerül bevezetésre, amely alacsonyabb béreket és a felelősségi foknak megfelelő életpálya-kilátásokat tartalmaz.
Egyszerűbbé válik és további 10 évig marad fenn (8 helyett) a fizetések és nyugdíjak éves kiigazításának módszere.
2013. január 1‑től a bérek és nyugdíjak éves kiigazítása során a nemzeti köztisztviselők vásárlóerejére vonatkozó adatokat mind a 27 tagállam tekintetében figyelembe veszik majd. (Az eredeti javaslat mindössze Svédországgal és Lengyelországgal bővítette volna a jelenleg figyelembe vett 8 tagállam listáját.)
Az uniós intézményekben foglalkoztatott szerződéses alkalmazottak maximális szerződési ideje hat évre nő (öt helyett).
A felülvizsgált javaslatcsomag most a Tanács és az Európai Parlament elé kerül, amelyek azt, annak további megvitatását követően rendes jogalkotási eljárás keretében fogadják el.
