A mai napon az Európai Bizottság európai szintű vitát indít a megfelelő, fenntartható és biztonságos nyugdíjak biztosításának lehetőségeiről, továbbá arról, hogy az EU miként támogathatja a legeredményesebben a tagállami erőfeszítéseket. A népesség elöregedése valamennyi tagállamban hatalmas nyomást gyakorol a meglévő nyugdíjrendszerekre, a pénzügyi és gazdasági válság pedig tovább súlyosbította a helyzetet. A konzultációs dokumentumként szolgáló zöld könyv számos kérdést felvet, mely kapcsán felkéri az érdekelt feleket, hogy nézeteik, véleményük és elképzeléseik megosztásával járuljanak hozzá a nyugdíjkérdésről szóló vitához (mely kérdés napjainkban nemcsak Európában, de világszerte is az egyik legnagyobb kihívást jelenti), és azzal kapcsolatban is fogalmazzák meg véleményüket, hogy az EU hogyan járulhat hozzá a megoldásokhoz.
A zöld könyvet bemutató Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztos, aki a témában Olli Rehn (gazdasági és monetáris ügyek) és Michel Barnier (belső piac és szolgáltatások) uniós biztos teljes körű támogatását élvezi, a következőket mondta el:
„Az előrejelzések szerint Európában 2060-ra megkétszereződik a nyugdíjasok száma a nyugdíjukat finanszírozó munkavállalókhoz viszonyítva. A jelenlegi helyzet egész egyszerűen tarthatatlan. A probléma megoldásához alaposan meg kell vizsgálnunk a szolgálati idő és a nyugdíjban eltöltött évek közötti egyensúlyt.”
A biztos hozzátette: „Választani kell: vagy a nyugdíjasok lesznek szegényebbek, vagy emelni kell a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulékokat, vagy pedig többen, többet és tovább fognak dolgozni. Az európai szociális modell egyik legnagyobb sikere annak biztosítása, hogy az öregség nem jelent egyet a szegénységgel. Ezt az ígéretet továbbra is be kell tartanunk, és a ma kezdődő párbeszéd remélhetőleg segítséget nyújt a tagállamoknak abban, hogy meghozzák a megfelelő nyugdíjak biztosításához szükséges döntéseket.”
A zöld könyv a gazdaság- és szociálpolitika, valamint a pénzügyi piaci szabályozások közötti szinergiákra építő, átfogó és egységes megközelítéssel tekinti át a nyugdíjak európai keretét, kitérve számos különböző kérdésre, mint például a hosszabb szolgálati idő; a nyugdíjak belső piaca; a nyugdíjak mobilitása az EU-n belül; az uniós szabályozás hiányosságai; a nyugdíjalapokra a jövőben vonatkozó fizetőképességi szabályozás; munkáltatói fizetésképtelenség; megalapozott döntéshozatal és irányítás uniós szinten.
A zöld könyv mindemellett a következőkre is kitér:
*
a megfelelő nyugdíjjövedelmek biztosítása és a nyugdíjrendszerek hosszú távú fenntarthatóságának szavatolása;
*
a munkában és nyugdíjban töltött időszak közötti egyensúly elérése és a hosszabb aktív élet ösztönzése;
*
a több uniós országban dolgozó munkavállalók előtt álló akadályok elhárítása és a nyugdíjtermékek belső piacát korlátozó nehézségek megszüntetése;
*
a közelmúlt gazdasági válsága nyomán a nyugdíjak biztonságosabbá tétele most és hosszú távon egyaránt;
*
a nyugdíjak átláthatóbbá tétele, hogy a munkavállalók kellő tájékozottsággal tudjanak dönteni nyugdíjjövedelmükről.
A konzultáció Andor, Barnier (belső piac és szolgáltatások) és Rehn (gazdasági és monetáris ügyek) uniós biztos közös kezdeményezése, amely egyaránt kiterjed a gazdasági és szociális politikára, valamint a pénzügyi piaci szabályozásra. A zöld könyv nem tesz konkrét szakpolitikai javaslatokat, hanem arra törekszik, hogy véleményeket gyűjtsön a lehetséges jövőbeli európai szintű fellépésről.
A konzultációs időszak négy hónapig tart, és 2010. november 15-én ér véget. Ez alatt az időszak alatt a téma iránt érdeklődők észrevételeiket az erre a célra létrehozott alábbi weboldalon keresztül juttathatják el az Európai Bizottságnak: http://ec.europa.eu/yourvoice/ipm/forms/dispatch?form=pensions. A Bizottság a konzultáció lezárultát követően elemzi a válaszokat, és megvizsgálja, hogy a kérdések uniós szintű megoldása érdekében milyen intézkedés bizonyulna a leginkább célravezetőnek.
Háttér
Az EU számára kiemelkedően fontos, hogy most és a jövőben is megfelelő és fenntartható nyugdíjjövedelmet biztosítson polgárai számára. E célkitűzés megvalósítása az elöregedéssel küzdő Európában hatalmas kihívást jelent. Az EU legtöbb tagállama a nyugdíjrendszer reformjával próbál felkészülni a helyzet megoldására.
2008-ban minden legalább 65 éves uniós polgárra négy munkaképes korú (15–64 év közötti) személy jutott. 2060-ra egy nyugdíjasra mindössze két munkaképes korú polgár marad. A közelmúlt pénzügyi és gazdasági válsága súlyosbította és elmélyítette e demográfiai tendenciák hatását. A gazdasági növekedés megtorpanása, továbbá az állami költségvetésekben, a pénzügyi stabilitásban és a foglalkoztatásban jelentkező visszaesések sürgetőbbé tették a nyugdíjba vonulás gyakorlatának, valamint a nyugdíjjogosultságok megszerzési módjainak kiigazítását. A válság rávilágított arra, hogy több erőfeszítésre van szükség a nyugdíjrendszerek hatékonyságának és biztonságának javítása érdekében.
Egy nemrég végzett Eurobarométer felmérés szerint az uniós polgárok 73%-a kifejezetten kevesebb nyugdíjra számít, illetve úgy gondolja, hogy vagy nyugdíjba vonulásának elhalasztására, vagy pedig arra kényszerül, hogy több pénzt gyűjtsön nyugdíjas éveire (lásd: IP/10/773). Mindeközben pedig a népesség 54%-a attól tart, hogy időskori jövedelme nem lesz elegendő megfelelő életszínvonal fenntartásához. Az EU 27 tagállamából 17-ben a többség osztja ezt az aggodalmat.
