2024. 04. 19. péntek

Emma
1 EUR 394 HUF
1 GBP 460 HUF

Egyetemi gyakorlóhely lesz a Panoráma Medical Center

A betegségek leküzdése vagy a betegséggel való együttélés soha nem megy a páciens együttműködése nélkül, de van néhány betegségcsoport, amiben ennek különös jelentősége van. Az ELTE Pszichológiai Intézete és a Panoráma Medical Center az egészségpszichológiai szemlélet erősítésével tudományt és a gyakorlatot ötvözve közösen próbálja lerakni a korszerű gyógyítási modell alapjait Magyarországon.

Együttműködési megállapodást kötött az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) Pszichológiai Intézete és a Panoráma Medical Center (PMC) pszichoszomatikus szemléletű rendelőintézet. Az együttműködés célja, hogy a felek komplex, pszichológiai szempontokat is figyelembe vevő szomatikus betegellátási modellt dolgozzanak ki az egészségügyi ellátás több területe számára. További közös cél az egészségügyi szakdolgozók – szakorvosok, gyógytornászok, dietetikusok, asszisztensek, pszichológusok stb. – együttműködésének fejlesztése.

A megállapodás szerint a PMC egyetemi gyakorlóhellyé válik. Ennek során terepet biztosít a Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék klinikai egészségpszichológia kurzusához, egy másik kurzus keretében pedig a hallgatók intervenciós programokat tervezhetnek a szakirodalmi ajánlásoknak megfelelően a projektekben megjelölt betegcsoportokra. A tavaszi félévekben a Panoráma ezenfelül 60 órás egészségpszichológiai terepgyakorlatok színtere lesz, amelyekben a hallgatók bármilyen aktuálisan futó egészségpszichológiai munkába bevonhatók.

„Az ELTE munkatársai szakmai tanácsadással, rendszeres konzultációkkal, programok kidolgozásával támogatják pszichoszomatikus szemléletű rendelőnk munkájának komplexebbé tételét – mondja dr. Spányik András, a Panoráma vezetője. – Cserébe lehetőséget biztosítunk a Pszichológiai Intézet oktatói és hallgatói számára az intézmény esetcsoportjaiba való bekapcsolódásra, szoros szakmai munkakapcsolat kialakítására. Az együttműködés során mindkét fél bővíteni tudja saját szakmai ismereteit.”

„A betegség leküzdése vagy a betegséggel való együttélés soha nem megy a páciens együttműködése nélkül, de van néhány betegségcsoport, amiben ennek különös jelentősége van” – magyarázza Spányik András. Ilyen a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri problémák, az anyagcsere-rendellenességek, a gyomor és bélrendszer több betegsége, az asztma, az allergia, a rák és számos speciális fájdalom (fej, hát, derék) is. A páciensnek tehát ismernie és akarnia is kell a betegséghez illő életformát; erre a fejlett országokban komplett teamek készítik fel a betegeket. Ez csak látszólag többletmunka, valójában rengeteg megtakarítással jár, ezért Németországban és számos fejlett országban már ez az alapvető működési forma.

Az ELTE PPK Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszéke és a Panoráma Medical Center együttműködésében a szakemberek most ennek a módszernek a meghonosítását akarják széles körű tájékozódással, tapasztalatszerzéssel és kutatással megalapozni. „A páciens együttműködési készsége és képessége meghatározó szinte minden betegség kezelésében; vannak ugyanakkor olyan betegségcsoportok, amelyeknél ennek kiemelten nagy a jelentősége – mondja Rigó Adrien, a Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék adjunktusa. – Ahhoz, hogy a páciens képes legyen és akarjon is mindent megtenni önmagáért, számos szakmának kell együtt dolgoznia, hogy segítsük ezen az úton. Ennek az együttműködésnek a célszerű kereteit keressük a kollégákkal.”

Az egyetem hallgatói és kutatói első körben a legújabb nemzetközi tapasztalatokra és szakirodalmi eredményekre támaszkodva betegségcsoportok szerint állítják össze azokat a kérdőívcsomagokat, amelyek választ adhatnak a kezelő teamnek arra, milyen szakterületeknek lenne célszerű együttműködni az adott páciens esetében. „Egy fejfájós betegről például kiderülhet, hogy problémája összefüggésben van a munkahelyi stresszel. Ha a páciens is nyitott rá, érdemes a kezelésébe pszichológust is bevonni. Ha az alapvető problémát nem oldjuk meg, a beteg panasza a kezelések dacára vissza fog térni, vagy éppen rászokik a fájdalomcsillapítókra” – említ egy könnyen érthető példát Spányik András.

A kutatók a második körben az orvosok és a többi szakember együttműködésének ideális módját keresik. Olyan szakmai protokollokat akarnak leírni, amelyek alkalmazásával a páciens kezeléséhez szükséges teammunka a leghatékonyabban végezhető. „Magyarországon nem az a probléma, hogy ne léteznének az egészségügyben a teammunkához szükséges szakemberek. Sokkal inkább arról van szó, hogy nincsenek meg az integrált munka keretei és módszertana” – mondja az igazgató.

A Panorámában dolgozó orvosok a magyar egészségügyben szocializálódtak, ugyanakkor a módszert már ismerik, alkalmazzák. Rigó Adrien szerint, ha a munkába őket és a Panoráma pácienseit is bevonják, a kérdőívek és a szakmai protokollok is speciálisan adaptálhatók lesznek a magyar viszonyokra. „A Panoráma lesz az első olyan intézmény, amelyben nem egy-egy osztályon, szigetszerűen alkalmazzák a holisztikus szemléletet, hanem intézményi szinten törekednek a teammunka kialakítására. Ebből formálódott ki a két intézmény, a Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék és a Panoráma Medical Center együttműködése” – mondja az ELTE adjunktusa.

A fejlett országok egészségügyi intézményeiben a pácienssel nem kizárólag a tüneteinek leginkább megfeleltethető szakorvos, hanem vele együttműködésben más szakemberek – dietetikus, gyógytornász, pszichológus stb. – is foglalkoznak, segítve a pácienst abban, hogy képes legyen minél komplexebb módon kezébe venni betegsége, állapota menedzselését. A módszer hatékonyságát – és költséghatékonyságát – számos kutatás igazolja, Magyarországon mégis csak a magánegészségügy bizonyos szegleteiben és az állami egészségügy egy-egy intézményében vagy osztályán jelenik meg a jó gyakorlat, inkább elszigetelten, mint rendszerszerűen.

Az életmódot és lelki állapotot is figyelembe vevő programok hatékonynak bizonyultak olyan betegségek esetében, mint a sokízületi gyulladás; a gyomor- és bélrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek, bizonyos nőgyógyászati betegségek, fájdalommal járó kórképek (fejfájások, mozgásszervi fájdalmak), sőt a sokféle testi tünettel járó, de nehezen diagnosztizálható, úgynevezett funkcionális betegségeknél is (például irritábilisbél-szindróma, krónikus alhasi fájdalom stb.). Bár Magyarországon komoly tudományos alapjai vannak a testi betegségek komplex módon történő megközelítésének, a gyakorlatba ebből eddig kevés szivárgott át. Ezzel szemben Németországban, Ausztráliában, Izraelben vagy Norvégiában a komplex szemlélet már alapgyakorlat az állami ellátásban is.

Mára számos vizsgálat bebizonyította, hogy a testi betegségek komplex kezelése – ami szükség esetén magába foglalja az életmód megváltoztatását, a páciens együttműködésének erősítését, a stresszkezelést, a lelki állapot monitorozását és kezelését – a páciensek, a gyógyító team és az egészségügyi rendszer szintjén is pozitív következményekkel jár. Javul a kliensek életminősége, szenvedésük rövidül, csökken vagy megszűnik, tüneteik elmúlnak, jobbá válik az orvos-beteg kapcsolat. Bár látszólag több embert kell foglalkoztatni, a komplex kezelés már rövid távon is megtérül az egészségügyi rendszer egészét tekintve, hosszabb távon pedig a költségek akár 20 százalékkal is csökkenhetnek.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Ma van a logisztika napja
Közös szakmai konferencián ünnepli a Logisztika Napját a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU)   Sajtóközlem…