2024. 07. 23. kedd

Lenke
1 EUR 390 HUF
1 GBP 463 HUF
  • Főoldal
  • »
  • Egyéb kategória
  • »
  • Kormányinfó: Gulyás Gergely: lemondtak egyetemi kuratóriumi pozíciójukról a miniszterek

Kormányinfó: Gulyás Gergely: lemondtak egyetemi kuratóriumi pozíciójukról a miniszterek

A kormány szerdai ülésének végén Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Varga Mihály, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor miniszter bejelentette, hogy február 15-től nem folytatja tevékenységét az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető a Kormányinfón közölte: „azt várjuk továbbá, hogy minden kormányzati tisztviselő járjon el így”, tehát ez vonatkozik az államtitkárokra, helyettes államtitkárokra, közigazgatási államtitkárokra, miniszteri biztosokra, kormánybiztosokra.
Közölte: szeretnének mielőbbi megállapodásra jutni Brüsszellel.
A miniszter azt mondta: a magyar kormány eddig is kész volt arra, hogy észszerű kompromisszumokat kössön az EU-val, vagyis azokat a kéréseket is támogatta, amelyeknek ugyan jogalapjuk nem volt – és az Európai Bizottság kéréseinek „jelentős része olyan, aminek közösségi jogi jogalapja egyáltalán nincsen” -, de Magyarország érdekeit nem sértették. „Az Európai Bizottságnak kizárólag a közösségi jog alapján állva lenne szabad követeléseket megfogalmazni, de ezen réges-rég túl vagyunk” – fogalmazott a miniszter.
Gulyás Gergely az ukrajnai háborúról elmondta: azt látni az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján, hogy a háborúban emberek tízezrei halnak meg mindkét oldalon, és felfoghatatlan az a pusztítás, amit az elmúlt lassan 12 hónapban Ukrajna elszenvedett. „Életeket csak úgy lehet menteni, hogyha azonnali tűzszünet van, béketárgyalások lesznek, és béke lesz” – mutatott rá.
Kijelentette: a legnagyobb veszély az ukrajnai konfliktus kiszélesedése: mindenkinek az az érdeke, hogy kerüljék el, hogy világháborúvá szélesedjen az „orosz agresszióból következő háborús helyzet”; ezért Magyarország továbbra is békepárti, és a jövőben is az marad.
Megjegyezte: a tűzszünetet és a béketárgyalásokat fogják szorgalmazni minden fórumon, és Brüsszelben, a NATO-ban, az ENSZ-ben és mindenütt segítséget nyújtanak Ukrajnának.
Gulyás Gergely a magyar álláspontot ismertetve kifejtette: mindig is elítélték az orosz agressziót és anyagilag támogatták Ukrajnát, humanitárius segítséget nyújtottak, menekülteket fogadtak be mindenféle felső korlát nélkül.
Kiemelte: a magyar álláspont annyiban egyedi, hogy fegyvereket nem küld, mert ezt csak Kárpátalján keresztül lehetne megtenni, Kárpátalja pedig eddig a háborúban nem volt érintett, „és mindannyiunk érdeke már csak az ott élő magyarság miatt is, hogy ez így maradjon”.
Arról is beszélt, hogy a szankciókat, különösen az energetikai intézkedéseket sem támogatták, mert azzal „nem Oroszországot büntettük, hanem elsősorban saját magunkat”.
Közölte: mindaz az elképesztő gazdasági kár, infláció, amelyet az elmúlt évben láthattunk, döntően az energiaárak növekedésének a következménye, ezért kiemelt fontosságú, hogy józan és racionális politikát vigyenek, függetlenül attól, hogy Európában ezekben a kérdésekben komoly viták vannak.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy huszonhét túlélőt és több tucat holttestet találtak a romok között a magyar mentőalakulatok a dél-törökországi Hatay tartományban, ahol hétfőn nagy erejű földrengés volt.
Elmondta, a külképviseletnek magyar állampolgárságú érintettről nincs tudomása, a térségben tartózkodó 16 magyar állampolgárral pedig felvették a kapcsolatot, mindannyian jól vannak.
A miniszter beszámolt arról is, hogy szerda este 156 főre és 26 kutyára emelkedett a törökországi mentési munkálatokban részt vevő magyar kontingens létszáma.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, Magyarország minden lehetséges módon megpróbál segíteni az életek mentésében Törökországnak. Együttérzését fejezte ki a földrengés áldozatai miatt.
Elmondta, a Belügyminisztérium jelentése szerint a török hatóságok és civil szervezetek hétfő hajnal óta több mint 110 ezer fős kutató-mentő személyzettel, katonákkal, rendőrökkel, egészségügyi személyzettel, önkéntesekkel végzik a mentési munkálatokat.
Közel 50 ország 5700 tagból álló mentőalakulatai dolgoznak a földrengés sújtotta területen – tette hozzá.
Közölte, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) Hunor kutató-mentő csapata, az Életjel szolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat, HUBA Rescue24 Tűzoltó és Kutató-Mentő Nemzetközi Csoport, a Magyar Református Szeretetszolgálat, valamint a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat mentőalakulatai mentették ki a huszonhét túlélőt.
Megjegyezte, szerdán érkezett a helyszínre a Budapesti Önkéntes Mentőszervezet 31 fős és hat kutyából álló alakulata.
Kitért arra is, hogy az OKF mentőcsapatához csütörtök hajnalban csatlakozott a Terrorelhárítási Központ 18 fős egysége is.
A miniszter a kormány háromnapos, Sopronbánfalván tartott kihelyezett üléséről azt mondta, a tanácskozás lehetőséget adott arra, hogy ne csupán egyes konkrét ügyekben hozzon döntéseket a kabinet, hanem áttekinthetett stratégiailag is fontos kérdéseket.
(folyt.)

 

Gulyás Gergely: lemondtak egyetemi kuratóriumi pozíciójukról a miniszterek (2. rész)

Az egész Európát sújtó gazdasági válság ellenére Magyarország teljesíti azt, amit ígért a nyugdíjasoknak és a munkavállalóknak – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A tárcavezető elmondta, az elmúlt évi magas infláció, illetve a háborúra adott szankciós válaszok ellenére a kormány teljesíti az ígéretét: a munkavállalóknál jó néhány százalékkal magasabb volt az átlagos béremelkedés, mint amennyi az infláció volt, a nyugdíjasok esetében pedig bíznak abban, hogy a január elsejével megtörtént 15 százalékos nyugdíjemelés – jó forgatókönyv esetén – infláció feletti is lehet az év egészét nézve.
Hangsúlyozta: folyósítják az inflációval megemelt 13. havi nyugdíjat is.
Felhívta a figyelmet arra: míg a 2008-2009-es gazdasági válság idején a Gyurcsány-Bajnai-kormány elvette a 13. havi nyugdíjat, ezt a mostani kabinet visszaadta, a 13. havi nyugdíjat fenntartja és az inflációval emelte is.
A miniszter a Kormányinfón az idei év legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy az inflációt leszorítsák, a munkahelyeket megvédjék és ne engedjék recesszióba süllyedni a gazdaságot.
Jelezte: az infláció az első hónapokban rendkívül magas lesz, de a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy letörje, és egy számjegyűre csökkentse az év végére. A legfontosabb, hogy emellett tartani tudják a gazdasági növekedést, lehetőleg az uniós átlagot meghaladó szinten. Emlékeztetett: a 2022-es évben a már említett körülmények közepette is 4,7 százalékkal növekedett a magyar gazdaság.
A recesszió elkerülhető, reális, hogy a magyar gazdaság idén 1,5 százalékos bővülést érjen el – jelentette ki. A kormány és az elemző intézetek többsége is egyetért abban, hogy ez egy reális célkitűzés, tehát a recesszió elkerülhető – hangsúlyozta. Hozzátette: egyre többen támasztják alá a kormánynak azt az előrejelzését, hogy nem „kincstári optimizmus” a 1,5 százalékos gazdasági növekedés, hanem egy reális, még talán optimistának sem tekinthető becslés.
A hosszú távú növekedéshez elengedhetetlen az ipari és mezőgazdasági fejlesztések folytatása, ehhez pedig nagyon fontos, hogy legyen elegendő energia – emelte ki Gulyás Gergely. Beszámolt arról is, hogy a háromnapos kormányülésen külön foglalkoztak az ország 2030-ig tartó energiastratégiájával Lantos Csaba energiaügyi miniszter előterjesztésében. Ebben továbbra is jelentős szerepet fog játszani az atomenergia, a megújuló energiák, ezen belül is a napenergia, és hálózatfejlesztésre is szükség van – ismertette.
Ha a kormány meg tud állapodni az Európai Unióval, és fel tudja venni nem csupán a helyreállítási alap minden országnak járó, vissza nem térítendő részét, hanem a hitelrészét is, akkor azt döntően az energetika területén szeretnék elkölteni – közölte. A forrásokat a villamosenergia- és a földgázhálózat fejlesztésére, illetve a villamosenergia-hálózat digitalizálására fordítanák. Ez digitális fejlesztéseket jelentene a Mavirnál és az MVM-nél, illetve 2030-ig egymillió okosmérő telepítését is – ismertette.
A miniszter közlése szerint a gáztárolók ellátásbiztonsági beruházásai szintén kiemelt fontossággal bírnak, ahogyan az Adria-vezeték kapacitásának bővítése is. Ez utóbbival kapcsolatban hozzátette: ha ma Oroszországból nem érkezne kőolaj, akkor kizárólag tengeri szállítással ezen a kőolajvezetéken lehetne megoldani Magyarország kőolajellátását, azonban a vezeték kapacitása csak 70-80 százaléka a szükségesnek. Ezért ez kiemelt fontosságú projekt, amit Horvátországgal együttműködve szeretne Magyarország megvalósítani – jelezte. Szintén fontosnak nevezte a vízközművek ellátásbiztonsági célú energiahatékonysági beruházásait.
A kormány az iparfejlesztést illetően is megfogalmazta a legfontosabb teendőket – ismertette a miniszter. Ide sorolta az ipari parkok ellátását biztosító víziközmű-vállalatok energiahatékonyságú célú fejlesztését, valamint a zöld gazdasági gyártókapacitások kiépítését és fejlesztését, illetve a zöld technológiák alkalmazását, ami elsősorban a meglévő ipari folyamatokban az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését jelenti.
Szintén fontos kormányzati célkitűzés a Dunai Finomító átállítása többféle forrásból származó kőolaj feldolgozására, valamint a vállalkozások energiahatékonysági fejlesztése, a hidrogénelőállítás, az energetikai kutatás, az innováció és mintaprojektek támogatása – ismertette.
Beszámolt arról is, hogy a kormány szeretné fokozni az energiaszuverenitást, amihez szükséges a belföldi szénhidrogén kitermelést növelése. Ez a Mollal és az MVM-mel való együttműködésben valósulhat meg – tette hozzá.
A középületek energiahatékonysági fejlesztését fel kell gyorsítani – közölte a miniszter, hozzátéve: szeretnék, hogy ne legyen még egy olyan tél, amikor az energiával való spórolás miatt a köztisztviselők számára is jelentős áldozatot kívánó szabályokat kell elfogadni. Jelezte: a lakosság energiahatékonysági beruházásait is támogatni szükséges.
Kitért arra is: az energiastratégia része az alternatív meghajtású mobilitás fejlesztése, ami a vasúti gördülő állomány villamosítását, elektromos buszok beszerzését, az elektromobilitás támogatását jelenti. Ebben a legnagyobb előrelépés – ami az évtized végére reális – a hidrogén-meghajtású buszok és nehézgépjárművek támogatása – jelezte.
A miniszter a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról folytatott uniós tárgyalásokról szólva megjegyezte: egyszerűbb lenne úgy tárgyalni, ha Brüsszel elmondaná, pontosan mit akar, de az egyeztetések nem így zajlanak. Annak ugyanakkor nincs akadálya, hogy tovább változtassanak a kuratóriumok összeférhetetlenségi szabályain.
Leszögezte: az egyetemi közalapítványokban nem maradnak politikusok, és ha kell, a kormány azon is kész módosítani, hogy a kuratóriumi tagok megbízatása ne élethosszig, hanem meghatározott ideig tartson.
(folyt.)

Gulyás Gergely: lemondtak egyetemi kuratóriumi pozíciójukról a miniszterek (3. rész)

Biztonsági okokból egyelőre nem ismert az ukrán elnök programja az európai uniós csúcstalálkozón – válaszolta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón arra a kérdésre, találkozik-e Orbán Viktor miniszterelnök Volodimir Zelenszkijjel.

Gulyás Gergely azt mondta, az anyaország minden szempontból segíteni szeretné a kárpátaljai magyarokat, illetve az ott élőket, zajlik egy támogatási csomag összeállítása.
Az Ukrajna esetleges NATO-felvételét firtató kérdésre a miniszter azt felelte: a felvétel attól függ, hogy azt támogatja-e valamennyi tagállam, és a jelentkező megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyeknek a már csatlakozott országok is megfeleltek.
Pillanatnyilag az azonnali ukrán csatlakozás világháborút jelentene – mutatott rá -, azt pedig nehéz megjósolni, hogy hosszú távon hogyan alakul az európai biztonsági rendszer az orosz-ukrán háború után.
Emlékeztetett: az európai uniós ukrán tagjelölti státuszt támogatta Magyarország, megjegyezte ugyanakkor, hogy ha a nemzetiségi kérdésekben nincs előrelépés, akkor magyar ratifikáció nem lesz. Most vannak arra remények, hogy Ukrajna meghallotta ezeket a panaszokat – mondta.
A budapesti amerikai nagykövet elmúlt hetekben tett kijelentéseiről közölte, az országok azért küldenek nagyköveteket egymáshoz, hogy a kormányok közötti jó viszonyt elősegítsék. Reméli, hogy az amerikai nagykövet is erre törekszik – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy nem gondolja szerencsétlennek, túlzásnak a külügyminiszter megfogalmazását az amerikai nagykövet véleményével kapcsolatban, Gulyás Gergely azt mondta: szerencsétlennek azt gondolja, ha Magyarországon szolgálatot teljesítő diplomaták valótlan állításokat fogalmaznak meg a magyar kormányzat álláspontjával kapcsolatosan.
A miniszter az ellenzéki választási kampánytámogatásról szólva a legsúlyosabb magyar demokráciaproblémának ítélte, hogy az ellenzéket külföldről irányítják. Emellett az ellenzéki pártok jogszabályt is sértettek a külföldi források elfogadásával – hangsúlyozta.
Adott esetben több ellenzéki pártról van szó, mivel közös jelöltek voltak, és Márki-Zay Péter volt baloldali miniszterelnök-jelölt mozgalma is jelölőszervezet volt – mondta, hozzátéve, ilyen nyilvánvaló jogsértéssel, külföldi befolyásszerzéssel az elmúlt harminc év párttörténetében nem lehet találkozni.
A miniszter a Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyárról szólva közölte: a kormány elvárása a legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartása, ez az állami támogatás előfeltétele.
Megjegyezte: nem pontos a sajtóban megjelent, 320 milliárd forintos támogatási összeg. A debreceni ipari park mindenképp infrastrukturális fejlesztést igényel, amelyet az akkumulátorgyár megépítése növel ugyan, de nem ekkora mértékben. Ennek nagyságrendjét azonban százmilliárodosra becsülte a miniszter. Ezen fejlesztések ráadásul állami vállalatok eszközértékét növelik – tette hozzá.
A miniszter félreértésnek és álhírnek ítélt számos, a kérdésben megjelent információt. Kijelentette például: a gyárnak valóban jelentős a vízigénye, azt azonban 70 százalékban szennyvízből is ki lehet elégíteni.
Arra a kérdésre, hogy lefújják-e az akkumulátorgyárak építését, ha az társadalmi ellenállásba ütközik, Gulyás Gergely azt mondta, a társadalmi ellenállásnak oka van, ezért a beruházóknak, az önkormányzatnak és a kormány beruházásokkal foglalkozó szervezetének feladata, hogy tisztázza, semmilyen megalapozott aggály a beruházással kapcsolatban nem merül fel. A legfontosabb, hogy az összes felvetésre egyértelmű, világos, érhető válasz legyen, és akkor nem lesz társadalmi ellenállás – jelentette ki.
Közölte: Debrecenben nem lesz különleges gazdasági övezet, mert a város jóval nagyobb település, mint Iváncsa vagy Göd, ahol korábban létesült ilyen üzem.
Azt mondta, ezekért az üzemekért nagy nemzetközi verseny van, tehát külföldi érdek, hogy ezek ne itt épüljenek fel.
A miniszter abban bízik, hogy a debreceni akkumulátorgyár beruházásához szükséges munkaerő elsődlegesen magyar munkavállalókkal megoldható. A tiltakozásokkal kapcsolatban jelezte: vannak olyan kérdések, amelyekre szakmai választ kell adni, megnyugtatva mindazokat, akik egyébként jóhiszeműen egy komoly fejlesztéstől félve tiltakoztak a beruházás ellen.
Hozzátette ugyanakkor: az ellenzéki pártoknak 3-4 hetente valószínűleg saját túlélésük érdekében kell találni egy témát, amiről úgy gondolják, hogy ez lesz az, ami alapvetően megroppantja a kormánypártok népszerűségét. Annyi ilyen volt már, és annyi ilyen lesz még, amiről ezt gondolják, majd kiderül, hogy tévedés; itt is ez fog történni – értékelt.
Volt kérdés arról, hogy a magyar hatóságok fel vannak-e készülve egy esetleges földrengésre az ország területén. A miniszter közölte, minden eszköz adott, hogy reagálni tudjon a katasztrófavédelem és az egészségügy, a Kárpát-medence ugyanakkor földrengések szempontjából Európa és a világ egyik legbiztonságosabb helye.
Gulyás Gergely szerint a náci és a kommunista propaganda volt ahhoz hasonló, amit Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti EP-képviselő és magyarországi jogállamisággal foglalkozó jelentéstevő Magyarországgal szemben folytat. „Egy nap alatt derült ki, hogy hazudott” – fogalmazott, hozzátéve: az állításának akár jogi következménye is lehet.
A 2024-es női kézilabda Európa-bajnokság megrendezésének lemondását firtató kérdésre a miniszter azt felelte: lehetséges, hogy az ország egy városban egyetlen csoportkört lebonyolít, amennyiben az kevesebb költséggel jár, mint az elállás a rendezéstől.
Nem tudnak eleget tenni idén a köztisztviselők 25 százalékos béremelési követelésének – mondta a miniszter, aki ezt a Magyarország és Európa előtt álló nehéz helyzettel magyarázta, ami miatt be kell tartani a költségvetési kereteket.

 

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Megyéken átívelő akció
A gyanú szerint új pszichoaktív anyaggal kereskedett egy polgári, valamint öt prügyi férfi. A hajdú-bihari rendőrök borsodi kollégáikkal közösen ütött…