2024. 07. 27. szombat

Olga, Liliána
1 EUR 391 HUF
1 GBP 463 HUF

Kilábalás a szegénységből

A Bizottság hangsúlyozza elkötelezettségét a legkevésbé fejlett országok szegénységből való kilábalásának elősegítése mellett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Andris Piebalgs fejlesztési biztos május 9–11. között egy Isztambulban megrendezésre kerülő konferencián vesznek részt, ahol újra hangsúlyozni fogják, hogy az Európai Bizottság vezető szerepet játszik abban, hogy a világ legkevésbé fejlett országait segítsék a szegénységből való kilábalásban. Az Európai Unió – amely 2010-ben 15 milliárd eurós támogatásával a legkevésbé fejlett országok legnagyobb donora volt – arra sürgeti partnereit, hogy e támogatáshoz hasonló nagyságú, GNI-jük 0,15-0,20%-át kitevő összeget nyújtsanak a legkevésbé fejlett országok javára. Az Unió továbbá a legkevésbé fejlett országok, valamint a fejlett és feltörekvő gazdaságok átfogó partnerségének megújítására is felszólít. E partnerség a civil társadalommal és a magánszektorral együttműködve közös megközelítést biztosít annak elősegítésére, hogy a legkevésbé fejlett országok megvalósíthassák fejlesztési céljaikat.

José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A világ országai most azért gyűlnek össze Isztambulban, hogy globális közösségünk legszegényebb tagjainál felgyorsítsák a fejlődést és megszüntessék a szegénységet. E lényeges törekvésben az Európai Unió továbbra is vezető szerepet játszik majd. A világ legnagylelkűbb donoraként a partnereinknek nyújtott összes támogatás több mint felét mi biztosítjuk, továbbá megháromszoroztuk a legkevésbé fejlett országoknak nyújtott segítség összegét, amely így évente eléri a 15 milliárd eurót. E kézzelfogható európai szolidaritás nem csupán igazságosság kérdése, hanem stratégiai szükségesség is: csak megújult globális partnerség révén vagyunk képesek arra, hogy kezeljük a ma előttünk álló, a politikai bizonytalanságtól az élelmiszer-ellátás biztonságán át az éghajlatváltozásig terjedő kihívásokat, és egy jobb életre irányuló perspektívát nyújtsunk emberek milliói számára.”

Andris Piebalgs fejlesztési biztos hozzátette: „A legkevésbé fejlett országok jelenleg nehéz kihívásokkal állnak szemben. Az Unió továbbra is élen jár majd abban, hogy segítse őket a válsággal szembeni ellenállásuk megerősítésében. Minden erőfeszítést megteszünk majd azért, hogy kezeljük a szegénység alapvető okait, amelyek gyakran vezetnek az emberek radikalizálódásához és kétségbeeséséhez. A szegénység alapvető okainak kezelése továbbá kulcsfontosságú annak érdekében, hogy kedvező környezetet teremtsünk a fenntartható fejlődéshez, valamint hogy felszabadítsuk a világ legszegényebb országainak potenciálját. Bízom abban, hogy valamennyi nemzetközi szereplő teljesíteni fogja kötelezettségeit és ezen országok elvárásait.”

A legkevésbé fejlett országokkal foglalkozó, május 9–13. között Isztambulban megrendezésre kerülő negyedik konferencia kiemelkedő lehetőséget biztosít a donoroknak arra, hogy összegyűljenek és megújult lendülettel támogassák a legkevésbé fejlett országokat. Jóllehet a legkevésbé fejlett országok közül már sok tett előrehaladást fejlődése terén, ez azonban nem egyenletes és a millenniumi fejlesztési célkitűzések megvalósítása sok országban igen nehézkesen halad. Az EU ezért 2008 novemberében vállalta, hogy bruttó nemzeti termékének (GNP) 0,15–20%-át támogatásként felajánlja a legkevésbé fejlett országok javára. E cél teljesítése érdekében jelentős erőfeszítéseket tett: jelenleg az Unió bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 0,13%-át fordítják a legkevésbé fejlett országok támogatására. Annak érdekében azonban, hogy még több ország tudjon kiemelkedni a legkevésbé fejlett státuszból, a többi donornak is hasonlóan kell cselekednie. Továbbá az olyan feltörekvő gazdaságok, mint Brazília, Kína és India hasonlóképpen hozzá kell hogy járuljanak a legkevésbé fejlett országoknak nyújtott segítséghez.

A Bizottság ezért az átfogó partnerség megerősítésére szólít fel a legkevésbé fejlett országok támogatása érdekében. A fejlett országoknak, az olyan feltörekvő gazdaságoknak, mint Kína, Brazília, India és Dél-Afrika, az ENSZ rendszerének, valamint maguknak a legkevésbé fejlett országoknak egymással közösen kell munkálkodniuk, illetve együtt kell működniük a regionális fejlesztési bankokkal, a magánszektorral, alapítványokkal és a civil társadalommal.

A konferencián a résztvevők áttekintik, hogy a többi ország milyen módon tudja követni a Zöld-foki szigeteket, a Maldív-szigeteket és Botswanát abban, hogy kiemelkedjenek a legkevésbé fejlett kategóriából (ahol a legkevésbé fejlett országokra vonatkozó három kritériumból kettőt teljesítenek, illetve az egy főre jutó GNI legalább kétszeresen meghaladja a küszöbértéket). Mivel eddig csak három ország emelkedett ki ebből a státuszból, az Unió arra szólít majd fel, hogy e fejlődési folyamat során és azt követően szisztematikusabban támogassák a legkevésbé fejlett országokat. Ennek egyik lehetséges, az EU által is alkalmazott módja, hogy az átmeneti időszakban biztosított kiváltságokat módszeresen kiterjesztik a nemrégiben kiemelkedett országokra. Az Unió 2010. december 3-án például úgy határozott, hogy további három évvel meghosszabbítja a „fegyver kivételével mindent” (EBA) kezdeményezés vám- és kvótamentes kereskedelmi előnyeit a Maldív-szigetek vonatkozásában, ezáltal elősegíti a piacok megnyitását és a fokozott növekedést.

A legkevésbé fejlett országok közül sok olyan lesz, amelyet a leghamarabb és a legerőteljesebben érint majd az éghajlatváltozás, akár földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, akár amiatt, hogy nem képes megbirkózni az éghajlatváltozás hatásaival. A Bizottság ezért a konferencián arra is felszólítja majd a résztvevőket, hogy támogassák ezeket az országokat abban, hogy jobban tudjanak ehhez alkalmazkodni és kezelni tudják a jövőbeli változásokat. Az EU az olyan egyedi éghajlat-változási kezdeményezések révén, mint a Koppenhágában vállalt gyorsfinanszírozás, már biztosít támogatást. A gyorsfinanszírozás összege 2010-ben 2,4 milliárd EUR (2010–2012 között összesen 7,2 milliárd EUR) és célja, hogy segítse a fejlődő országokat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó stratégiák felé történő elmozdulásban. Ezen a konferencián lehetőség nyílik majd arra, hogy a donorok megvitassák a további lépéseket, valamint azt, hogy hogyan lehet a leginkább növelni az éghajlatváltozásra 2012 után fordítandó finanszírozást.

Előzmények

A legkevésbé fejlett országok a világ legszegényebb és leggyengébb országai, amelyek fejlődését a gyenge gazdaság és a gyenge növekedési kapacitások hátráltatják. A legkevésbé fejlett országokat három kritérium alapján értékelik: az egy főre jutó GDP, a gazdasági sokféleség és az életminőség. A legkevésbé fejlett országokban élők átlag 50%-a él kevesebb mint napi 1,25 dollárból és átlag 78%-a él kevesebb mint napi 2 dollárból.

Az Európai Unió mindig is vezető szerepet játszott a nemzetközi közösségnek a legkevésbé fejlett országok támogatására irányuló intézkedéseiben, különösen a kereskedelem és a piaci hozzáférés biztosítása terén. A speciálisan a legkevésbé fejlett országok támogatására létrehozott „fegyver kivételével mindent” kezdeményezés révén például ezek az országok 2009. október 1-je óta – a fegyverek és lőszerek kivételével – 100%-os vám- és kvótamentes hozzáférésben részesülnek az uniós piacon, ami elősegíti, hogy minél több piac megnyíljon előttük és ennek eredményeképpen bővüljenek növekedési lehetőségeik.

Érdekesnek találtad? Oszd meg a Facebookon!

Facebook

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Best of Program
2024.augusztus 8–31., Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay terem, Aula (1062 Budapest, Andrássy út 69–71.)   augusztus 8. csütörtök, 19…