A Bizottság ma – nem utolsósorban a Földközi-tenger térségében mutatkozó fejleményekre tekintettel – előterjesztette a migrációs kihívások kezelésére és a vele járó lehetőségek kihasználására irányuló strukturáltabb, átfogó gyorsreagálási uniós megközelítés kezdeményezéseit. A kezdeményezések a migráció számos aspektusát felölelik, köztük a határellenőrzés és a schengeni igazgatás megerősítését, a közös európai menekültügyi rendszer kiteljesítését, a célzottabb legális bevándorlást, a bevándorlók sikeres beilleszkedését elősegítő bevált módszerekkel kapcsolatos tapasztalatcserét, valamint stratégiai megközelítés kialakítását a harmadik országokkal a migráció terén folytatott együttműködésre vonatkozóan. E kezdeményezések a Bizottság által korábban hozott sürgős rövid távú intézkedéseket egészítik ki, amelyek a Földközi-tenger térségében kialakult bevándorlási helyzet és az elsődleges célországokban érezhető migrációs nyomás kezelését célozzák. „Egyértelmű, hogy az EU-nak szilárd, közös menekültügyi és bevándorlási politikára van szüksége. E szükséglet az elmúlt hónapokban Észak-Afrikában lezajlott történelmi események tükrében még egyértelműbbé vált. Az EU-nak teljesítenie kell azt az ígéretét, hogy menedéket nyújt a védelemre szorulóknak. Ezzel egyidejűleg pedig szolidárisnak kell lennie a líbiai menekültek nagy tömege számára szállást adó észak-afrikai országokkal, valamint a tengeren tömegekben érkező migránsok célországainak számító tagállamokkal. Az is egyértelmű, hogy az EU számára hasznos lenne a célzott munkaerő-bevándorlás. Ez egyrészt segítséget nyújtana az elkövetkező években számos ágazatban várhatóan fellépő munkaerőhiánnyal, másrészt pedig a munkaképes korú európai népesség számának várható csökkenésével szemben. A migrációs áramlatokat azonban megfelelően kell kezelni, vagyis hatékony határellenőrzésre van szükség, és vissza kell küldeni az illegális bevándorlókat. Nem hagyhatjuk magára a külső határoknál lévő tagállamokat a rendkívüli bevándorlási helyzetek kezelésében. Az együttműködés érdekében migrációs és mobilitási partnerségeket kell kialakítani a harmadik országokkal. E hosszú távú célokat akkor is szem előtt kell tartanunk, ha az észak-afrikai zavargások következtében először sürgősebb kérdésekkel kell foglalkoznunk.” – nyilatkozta Cecilia Malmström belügyi biztos.
Bár a dél-mediterrán térségben történtek milliók számára csillantották meg a jobb élet reményét, 650 000 embernek azonban el kellett hagynia lakhelyét a líbiai erőszak miatt. Az Európába eddig megérkezett menedékkérők száma egyelőre alacsony, ám több mint 25 ezren döntöttek úgy, hogy az EU-ban próbálnak boldogulni. Egyes tagállamokat jobban érinti a bevándorlók tömeges érkezése, mint másokat, ugyanakkor a helyzet nem kezelhető nemzeti szinten, hanem valamennyi tagállamnak meg kell mozdulnia.
„A közelmúlt eseményei a schengeni rendszer működésével kapcsolatban is kételyeket támasztottak. Az európai határok szabad átlépése azonban olyan eredmény, amelyet nem adhatunk fel, hanem éppenhogy erősítenünk kell. A Bizottság a külső határok hatékony ellenőrzése érdekében az értékelési mechanizmus javítását javasolja. A schengeni térség biztonságának szavatolása érdekében rendkívül kivételes körülmények között – például ha a külső határ egy része váratlanul intenzív nyomás alá kerül – szükség lehet a belső határokon való ellenőrzés korlátozott mértékű visszaállítására” – jegyezte meg Cecilia Malmström.
Az EU a rendelkezésére álló operatív és pénzügyi eszközök segítségével gyorsan válaszolt a kihívásokra. A Líbiával szomszédos országokba áramló menekültek és lakhelyüket elhagyni kényszerült személyek okozta humanitárius szükséghelyzet kezelésére mobilizálták a pénzeszközöket. A bilaterális alapon nyújtott pénzügyi segítség mellett a támogatás lehetővé tette, hogy a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek átmeneti szálláshoz jussanak, kielégítsék alapszükségleteiket, valamint többségük visszatérhessen hazájába. A Frontex megindította az EPN Hermes Extension 2011 közös műveletet, amelynek célja, hogy segítse Olaszországot az olasz partokra érkező migránsok és menekültek miatt kialakult helyzet kezelésében. Az Europol szakértői csoportot küldött Olaszországba, hogy segítse a bűnüldöző hatóságokat az olasz területre érkező illegális migránsok közötti esetleges embercsempészek azonosításában. A menekültek és illegális bevándorlók növekvő áradatának leginkább kitett tagállamok pénzügyi segítséget kaptak.
Bár az EU átfogóan reagált a szükséghelyzetre, a jelenlegi válság rávilágított arra, hogy az ilyen helyzetek és általánosságban a migráció kezelése tekintetében az EU-nak jobb módszereket kell alkalmaznia. Ezért a Bizottság az alábbi aspektusok tekintetében javasol intézkedéseket:
*
A közös európai menekültügyi rendszer 2012-ig történő kialakítása, az Unió alapvető értékeivel és nemzetközi kötelezettségeivel összhangban.
*
A határellenőrzés és a schengeni igazgatás megerősítése a következők érdekében: az illegális bevándorlás kezelése, az EU külső határainak a tagállamok általi hatékony ellenőrzése az uniós jog szabályaival és szellemével összhangban, valamint az uniós migrációkezelési rendszer hatékonyságával szembeni bizalom kialakítása.
*
Célzottabb legális bevándorlás, az Unióban szükséges készségekkel és képességekkel rendelkező személyek bevándorlásának megkönnyítése a várható munkaerő- és készséghiány, valamint a munkaképes korú népesség számának várható hanyatlásának enyhítése érdekében.
*
A legális bevándorlók integrációjával kapcsolatos tagállami megközelítések és bevált módszerek megosztása, amelynek révén maximalizálható a bevándorlás gazdasági haszna, és biztosítható a szociális harmónia az Unión belül.
*
Stratégiai megközelítés kialakítása a harmadik országokkal a migráció terén folytatott együttműködéssel kapcsolatban, amelynek célja a legális bevándorlási lehetőségek javításán keresztül a munkaerő mozgásának megkönnyítése, ezzel egyidejűleg pedig az illegális bevándorlás megelőzése.
A következő lépések
A bizottsági közleményt először a Bel- és Igazságügyi Tanács május 12-i rendkívüli ülésén vitatják meg, amelyet bevándorlásközpontú vita követ majd az Európai Tanács június 24-i ülésén. A közleményt követő hetekben és hónapokban további kezdeményezésekre kerül sor. A migrációs csomagot május 24-én terjesztik a biztosi testület elé elfogadásra.
Előzmények
Az év eleje óta számos észak-afrikai ország – elsősorban azonban Líbia – lakói kényszerültek tömegesen elhagyni lakhelyüket. A legutóbbi becslések szerint több mint 650 000 ember menekült el a líbiai erőszak következtében. Ezeket az embereket a környező országok fogadták be (elsősorban Tunézia és Egyiptom). A menekülők közül azóta többen – egyes esetekben segítséggel – visszatértek hazájukba.
Több mint 25 000, főleg Tunéziából, illetve kisebb mértékben egyéb afrikai országokból származó bevándorló menekült az EU-ba, Olaszország (főleg Lampedusa szigete) vagy Málta partjain érve földet. Mindkét országra erős migrációs nyomás nehezedik. A lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és migránsok mellett jelentős számban hagyták el Líbia területét különféle nemzetiségek is (szomáliaiak, eritreaiak, szudániak), akik közül néhányan szintén Olaszországba és Máltára mentek. Mindez fokozódó nyomás alá helyezte egyes uniós tagállamok védelmi és befogadó rendszereit.
