Összefoglaló
- Az Európai Unió háztartásainak hűtési célú energiafelhasználása 2018 és 2024 között megduplázódott.1
- Ahogy a hűtés egyre fontosabb része lesz az otthonok energiafelhasználásának, úgy kerül előtérbe az is, milyen technológiával és milyen hatékonyan biztosítjuk a nyári komfortot.
- A megfelelő hőmérséklet, az árnyékolás, a tudatos szellőztetés és az intelligens energiafelügyeleti funkciók egyaránt segíthetnek elkerülni a felesleges energiafelhasználást.
– Ha lakást veszünk vagy felújítunk, magától értetődő, hogy elgondolkodunk rajta, mivel fogunk fűteni: gázzal, villannyal, hőszivattyúval vagy távhővel. De vajon hamarosan ugyanilyen természetesen kérdezünk majd rá arra is, hogy mivel fogunk hűteni? Az egyre forróbb nyarak miatt ugyanis a lakások hűtése fokozatosan komfortkérdésből energiagazdálkodási kérdéssé válik. Az Eurostat adatai szerint az uniós háztartások hűtési célú energiafelhasználása mindössze hat év alatt megduplázódott: a 2018-as 40,5 ezer terajoule-ról 2024-re 80,4 ezer terajoule-ra emelkedett.[1] Az LG Electronics Magyarország (LG) szakértőjének segítségével annak jártunk utána, hogyan változik a hűtés szerepe az otthonokban, és milyen megoldásokkal tarthatjuk fenn a kellemes hőmérsékletet minél hatékonyabban.
A kérdés Magyarországon idén különösen aktuálissá vált. A nyári hőhullámok idején a villamosenergia-igény 7000 MW fölé emelkedett, miközben a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt a paksi atomerőmű termelését is jelentősen vissza kellett fogni. Augusztus elején ezért a lakosságot és a vállalatokat is önkéntes fogyasztáscsökkentésre kérték, ami jól mutatja: a forróbb nyarakon már nemcsak az válik egyre fontosabb kérdéssé, hogyan biztosítjuk otthonaink hűtését, hanem az is, hogyan tesszük ezt minél hatékonyabban.
A jövőben ugyanazzal a rendszerrel fűthetünk és hűthetünk
A különbség a fűtés és a hűtés között ma még látványos. Míg előbbiről rendszerként gondolkodunk, amely mögött komplett infrastruktúra és többféle technológia áll, a hűtést jellemzően egy-egy készülékhez kötjük. Ez azonban változhat. Az épületek megfelelő kialakítása és árnyékolása mellett az egyedi és központi légkondicionáló rendszerek, a hűtésre is alkalmas hőszivattyúk, sőt a már ma is létező távhűtési hálózatok is részei lehetnek annak, ahogyan a következő évtizedekben a nyári hőkomfortról gondolkodunk.
A hőszivattyúk terjedése közben egy másik érdekes változást is hozhat: egyre kevésbé válik külön kérdéssé otthonaink fűtése és hűtése. A reverzibilis rendszerek ugyanis télen fűteni, nyáron pedig hűteni is képesek, így ugyanaz a technológia egész évben részt vehet a megfelelő beltéri hőmérséklet fenntartásában. Ez hosszabb távon azt is átírhatja, ahogyan az otthonaink gépészetéről gondolkodunk: külön fűtési és hűtési megoldások helyett egyre inkább olyan rendszerek kerülhetnek előtérbe, amelyek egész évben, az aktuális igényekhez igazodva biztosítják a megfelelő hőkomfortot.
A hűtésből is energiagazdálkodási kérdés lesz
Hogy milyen megoldások terjednek el, annak nemcsak technológiai, hanem gazdasági és társadalmi jelentősége is lehet. Ahogy ugyanis a nyári hűtés egyre inkább alapvető igénnyé válik, úgy kerül előtérbe annak költsége és hozzáférhetősége is. Az Európai Bizottság Energy Poverty Advisory Hubjának 2026-os jelentése szerint a 2023-ban felvett adatok alapján az uniós háztartások 26 százaléka nem tudta megfelelően hűvösen tartani otthonát a 2022-es nyári időszakban, a legalacsonyabb jövedelmű csoportban pedig ez az arány közel 35 százalék volt. [2] A szakirodalomban ezért már külön fogalomként jelenik meg a „nyári energiaszegénység”.
„A hűtés szerepe alapvetően változik. Miközben korábban elsősorban extra komfortként gondoltunk rá, a forróbb nyarakkal egyre inkább az otthon energiafelhasználásának meghatározó részévé válik. Ezzel együtt pedig az is egyre fontosabb kérdés, hogyan tehető a megfelelő otthoni hőkomfort minél többek számára elérhetővé és hosszú távon is megfizethetővé. A technológiai fejlesztések ezért ma már nem pusztán arra irányulnak, hogy minél gyorsabban lehűtsünk egy helyiséget, hanem arra is, hogy a kívánt komfortot minél kevesebb felesleges energiafelhasználással tartsuk fenn. A következő nagy lépés az lehet, hogy a készülékek egyre inkább maguk is felismerik, mikor, hol és milyen mértékű hűtésre van valóban szükség” – mondta Györgyi József, az LG légkondicionáló üzletágának szakértője.
A spórolás nem feltétlenül a klíma kikapcsolásával kezdődik
Ha a hűtés egyre nagyobb energiaigényt jelent, adódik a kérdés: hogyan használjuk úgy a klímát, hogy közben ne fogyasszon a szükségesnél több energiát?
Az első lépés sokszor még a készülék bekapcsolása előtt megtörténhet. Napközben érdemes árnyékolni a napsütötte ablakokat, hogy minél kevesebb hő jusson a lakásba, hosszabb szellőztetésre pedig inkább a hűvösebb reggeli vagy esti órákat választani. Minél kevésbé melegszik fel a lakás, annál kevesebb energiára lehet szükség a kívánt beltéri hőmérséklet eléréséhez és fenntartásához.
A másik kulcskérdés a beállított hőmérséklet. Kánikulában csábító lehet 18 fokra állítani a készüléket abban a reményben, hogy így gyorsabban lehűl a szoba. A túl alacsony célhőmérséklet azonban nem feltétlenül gyorsítja fel a hűtést, ellenben hosszabb ideig tarthatja nagyobb terhelés alatt a készüléket. Az ideális benti hőmérséklet 25–26 fok, különösen akkor, ha kint 35 fok felett jár a hőmérő. Minél nagyobb a különbség kint és bent, annál jobban megterheli az emberi szervezetet, és a villanyórát is.
Már egyetlen fok is számíthat: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a légkondicionáló termosztátjának 1 Celsius-fokkal magasabbra állítása közel 10 százalékkal (7%) mérsékelheti a hűtés villamosenergia-felhasználását.[3] A cél tehát nem a lehető leghidegebb lakás, hanem a kellemes hőmérséklet hatékony fenntartása.
Ehhez hozzátartozik az is, hogy működő légkondicionáló mellett lehetőség szerint zárva tartsuk az ajtókat és ablakokat, ne hűtsünk feleslegesen üres helyiségeket, valamint a gyártói előírásoknak megfelelően rendszeresen tisztítsuk a szűrőket és gondoskodjunk a készülék karbantartásáról.
Mi van, ha a klíma spórol helyettünk?
A következő lépcsőfokot az jelentheti, amikor a hatékony működéshez már nem kell minden pillanatban a felhasználónak figyelnie a készülékre.
A legmodernebb klímaberendezések már valós időben mutatják, mennyi áramot használnak. Az LG kW manager funkciója például lehetővé teszi, hogy a felhasználók a mobiltelefonjukról nyomon kövessék az energiafelhasználást, illetve fogyasztási célt állítsanak be. Egyes intelligens modellek a beltéri körülményeket is elemzik, és ezek alapján automatikusan képesek szabályozni a hőmérsékletet, valamint a légáramlás irányát és erősségét.
Például az LG ARTCOOL AI Air Ablaknyitás érzékelés funkciója hirtelen hőmérséklet-változás esetén érzékeli a nyitott ablakot, és energiatakarékos működésre vált, míg a Jelenlét érzékelő szenzor felismeri, ha a helyiség egy ideje üres, és ehhez igazíthatja a készülék működését.
Ezek a megoldások jól mutatják, merre tart a technológia: a klíma feladata egyre kevésbé pusztán a hűtés, és egyre inkább a hőkomfort intelligens és energiahatékony menedzselése.
A nyári rezsi velünk maradhat
Ma még messze a fűtés jelenti az európai háztartások legnagyobb energiaigényét: 2024-ben az otthonok végső energiafelhasználásának 61,5 százalékát fordították fűtésre, míg hűtésre mindössze 0,8 százalékát. [4] A két terület nagyságrendje tehát egyelőre össze sem hasonlítható. A változás sebessége azonban figyelemre méltó: a hűtés energiafelhasználása mindössze hat év alatt megduplázódott.1
„Lehet, hogy néhány évtized múlva egy új lakásnál már ugyanolyan természetesen kérdezünk rá arra, hogy „mivel hűtünk?”, mint ma arra, hogy „mivel fűtünk?”. Addig azonban egy ennél jóval kézzelfoghatóbb kérdésre érdemes választ keresnünk: hogyan teremthetünk kellemes otthoni hőmérsékletet úgy, hogy közben ne használjunk több energiát, mint amennyire valóban szükségünk van?” – emelte ki a szakember. Majd hozzátette: „Az árnyékolás, a megfelelő hőmérséklet, a tudatos szellőztetés és karbantartás, valamint az energiafelhasználást figyelő intelligens technológiák együtt tehetik a nyári hűtést gazdaságosabbá. Mert ahogy a hűtés egyre fontosabb része lesz az otthonainknak, úgy válik egyre fontosabbá az is, hogy megtanuljuk jól használni.”
[1] Eurostat: Energy use for cooling in EU households doubled in 6 years, 2026. július 8. – Az uniós háztartások hűtési célú végső energiafelhasználása 40,5 ezer TJ-ról 80,4 ezer TJ-ra nőtt 2018 és 2024 között.
[2] European Commission, Energy Poverty Advisory Hub: Addressing Residential Cooling Demand and Summer Energy Poverty in the EU – Towards a Cooler Future, 2026. – A nyári energiaszegénység és a megfelelő otthoni hűtéshez való hozzáférés európai helyzete.
[3] International Energy Agency (IEA): Playing my part – Az IEA szerint a légkondicionáló termosztátjának 1 °C-kal magasabbra állítása közel 10 százalékkal mérsékelheti a hűtés villamosenergia-felhasználását.
[4] Eurostat: Energy use in EU households drops for 3 years in a row, 2026. június 10. – 2024-ben az uniós háztartások végső energiafelhasználásának 61,5 százalékát a helyiségek fűtése, 0,8 százalékát a hűtés adta.
