A lányom már látott sírni – és ennek kifejezetten örülök” – árulta el Rácz Jenő az Anyakadémia legfrissebb adásában, amelyben új szerepben, műsorvezetőként is bemutatkozott, ráadásul rögtön egy őszinte, sokakat érintő témával indított: mit jelent ma apának lenni.
Az apaság, amit már nem lehet csak érezni
Az Anyakadémia podcast új epizódjában Rácz Jenő nemcsak műsorvezetőként debütált, hanem a platform új arcaként is egyből mély témába vágott, arról beszélgetett Reinhardt Gabriella tanácsadó szakpszichológussal, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek manapság az apák és milyen dolgokat tehetnek a mentális egészségük megőrzése érdekében. Az ismert séf szerint az apaság ma már nem ösztön kérdése. „Az apáknak is fejleszteni kell magukat” – fogalmazott a beszélgetés során, utalva arra, hogy a korábbi generációk mintái sokszor nem adnak elég kapaszkodót. A podcastból az is kiderült, hogy mindez nem véletlen: „Az apák szerepe változott talán a legtöbbet az elmúlt generációkban, hiszen ma már nemcsak jelen vannak, hanem aktív, gondoskodó szereplői a gyerekek életének” – fogalmazott a pszichológus.
Versenyfutás az idővel
A beszélgetés egyik központi témája az időhiány volt, amely szinte minden modern apa életében meghatározó. Rácz Jenő ezt nem is szépíti: „Az énidő, vagyis az önmagunkra fordított idő az egyik legfontosabb dolog ahhoz, hogy megmaradjon a mentális egészségünk, mégis ez az, amire a legnehezebb időt találni. Én is az a típusú apa vagyok, aki nem szán elég időt magára, pedig tudom, hogy fontos lenne. Jó lenne, ha a 100%-os napból 120%-os napot csinálni a rendelkezésre álló idő tekintetében”. Azt is kifejtette a séf, hogy érzi, hogy a folyamatos egyensúlyozás a család, a munka és a párkapcsolat között könnyen vezethet belső bizonytalansághoz is: és benne is gyakran felmerül a kérdés: vajon elég idő jut-e mindenkire, és jól vannak-e meghúzva a határok.
Apák, akik már érezhetnek is
A mai apaság egyik leglátványosabb változása az érzelmi nyitottság. Rácz Jenő tudatosan szakít azzal a képpel, amelyben az apa mindig erős és sebezhetetlen: „Engem látott már a lányom sírni, és ez fontos, sőt, büszke vagyok rá. Gyerekként el sem tudtam képzelni, hogy az apukám gyenge lehet. Aztán felnőtt koromra jött a hirtelen felismerés, hogy az édesapám is lehet beteg és akár gyenge is.”
A szakpszichológus szerint ez valódi generációs fordulat, mert korábban valóban a sebezhetetlen apa képe volt a trend, viszont, mint minden új dolgot, ezt is tanulni kell a mai szülőknek: „Ebben úttörők vagyunk, mert sokszor nincsenek mintáink arra, hogyan lehet ezt jól csinálni” – tette hozzá Reinhardt Gabriella.
Miért kellenek a „vad” játékok?
A beszélgetésből az is kiderül, hogy az anyai és apai szerepek különbözősége nemcsak természetes, hanem kifejezetten fontos a gyerek fejlődése szempontjából. „Velem sokkal vadabbak a játékok – birkózás, oroszlánhangok –, és ettől érzi a gyerek, hogy erős vagyok, de közben engedem, hogy legyőzzön, és ettől ő is biztonságban érzi magát” – meséli Rácz Jenő. Reinhardt Gabriella szerint ez az egyensúly kulcsfontosságú: „Az anya inkább a nyugodtabb, érzelmi biztonságot adó jelenlétet hozza, az apával pedig jöhet a kaland és akár a vadabb játékok is beleférnek.”
A legfontosabb idő: amikor csak ketten vannak
A beszélgetés során az is szóba került, hogy nem csak a „nagy” programok számítanak – sokszor a legegyszerűbb közös ügyintézésből lesznek a legemlékezetesebb pillanatok. Rácz Jenő számára ilyen, amikor kettesben indulnak útnak a kislányával, akár egy barkácsboltba, amit egy spontán fagyizás tesz még különlegesebbé. Ezekben a közös „csínyekben” nem is feltétlenül az a lényeg, hova mennek, hanem az az izgatott, összekacsintós élmény, hogy most csak ők ketten vannak. Saját gyerekkori emlékei is visszaköszönnek ezekben a helyzetekben – például amikor az édesapja először engedte, hogy váltson az autóban –, és pontosan tudja, hogy ezek azok a pillanatok, amelyek igazán megmaradnak. A szakértő ezt egyszerű gyakorlattal egészíti ki: érdemes megkérdezni a gyereket, miből érzi a szeretetet – mert sokszor egészen hétköznapi válaszok születnek.
Párkapcsolat újraszámolva
A gyermek érkezése a párkapcsolatot is átírja, és ez sokszor láthatatlan feszültségeket hoz felszínre. „A nő figyelméből egy nagy szelet a gyerekhez kerül, és ezt a férfi nagyon megérzi” – mondja Rácz Jenő, hozzátéve, hogy ilyenkor mindkét félnek alkalmazkodnia kell. Reinhardt Gabriella szerint a megoldás nem bonyolult, de következetességet igényel: „Beszélgetni, beszélgetni, beszélgetni.” Hiszen a kommunikáció alapfeltétele annak, hogy megértsük a másikat.
Az Anyakadémia epizódja végül egy tágabb képet is kirajzol: egy olyan generációét, amely már nem kész válaszokkal érkezik az apaságba, hanem kérdésekkel és tanulási szándékkal. Rácz Jenő új szerepben, műsorvezetőként ezt a folyamatot nem kívülről kommentálja, hanem maga is része – őszintén, kételyekkel, de nyitottan arra, hogy közben folyamatosan fejlődjön.
