Küzdenek a rendelet végrehajtásának bonyolultságával
Bár a cégek többsége (63%-a) bizakodó azzal kapcsolatban, hogy felkészült lesz az EU kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelve, a CSRD-követelmények teljesítésére, de sokan még nem igazán tudják, hogyan – derül ki a PwC első alkalommal elkészített Global CSRD Survey kutatásából.
A CSRD, amelyet 12 európai fenntarthatósági jelentési szabvány (ESRS) támaszt alá, megköveteli a
vállalatoktól, hogy részletes tájékoztatást adjanak fenntarthatósági teljesítményükről, egyúttal vegyék figyelembe
annak üzleti tevékenységükre gyakorolt hatásait számos témakörben, úgymint az éghajlatváltozás, az üzleti
magatartás, az erőforrás-felhasználás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség. A rendelet világszerte
körülbelül 50 000 társaságot érint, és hat hónap múlva esedékes a határideje az első körben érintett cégek
számára. A PwC nemzetközi kutatásában több, mint 500 felsővezetőt és üzleti szakembert, köztük pénzügyi,
fenntarthatósági és kockázatkezelési vezetőket kérdeztek arról, hogy a felkészülésben hol tartanak.
A válaszok azt mutatják, hogy az uniós direktíva globális hatást gyakorol. Az EU-n kívül székhellyel rendelkező
vállalatok több, mint háromnegyede (79%-a), az EU-n belül székhellyel rendelkezőknek pedig 74%-a szerint a
társaságok vezetősége a CSRD-nek köszönhetően nagyobb mértékben fogja a fenntarthatóságot figyelembe
venni a döntéshozatal során. A válaszadók 75%-a már azt tervezi, hogy konszolidált csoportszinten fog
beszámolót készíteni az EU-n kívüli tevékenységek vonatkozásában is.
Adat nélkül hogy lesz jelentés?
A felmérésben részt vevők a jelentés megvalósításával kapcsolatos legnagyobb aggályként az adatok
rendelkezésre állását és minőségét (59%) emelték ki. A 2025-ös pénzügyi évben beszámolásra kötelezett
cégeknek csupán egyötöde igazolta vissza a közzétételekhez szükséges adatok rendelkezésre állását és
teljességét. Ezen kívül a válaszadóknak csupán 60%-a vonta be az informatikai részlegét, és a legtöbb vállalat
nem használ speciális eszközöket vagy technológiát az adatgyűjtéshez. A legelterjedtebb eszköz a táblázat
(74%), emellett a válaszadók 26%-a használ központi fenntarthatósági adattárat (pl. adattavat), és 20%-a
használja az MI-t, de többen tervezik utóbbiak jövőbeli használatát.
Sávoly-Hatta Anita, a PwC Magyarország ESG riportingért felelős cégtársa szintén a szükséges adatok
mennyisége és minősége terén jelentkező kihívásokat említi, hiszen ezek közlése nem csak a saját működésre,
hanem a teljes értékláncra vonatkozóan kötelező lesz. „Mivel a CSRD alapvetően azt írja elő, hogy a
fenntarthatósági beszámolás a pénzügyi beszámolással azonos szinten történjen, a fenntarthatósági
információknak ugyanúgy elérhetőnek, pontosnak és ellenőrzésre alkalmasnak kell lenniük, mint a pénzügyi
adatoknak.”
A megvalósításnak más akadályai is vannak
A megkérdezett cégek majdnem kétharmada (63%-a) nagyon vagy rendkívül bizakodó azzal kapcsolatban, hogy
meg fog tudni felelni az EU vállalati fenntarthatósági beszámolásról szóló irányelvében előírtaknak. Ennek
ellenére azok, akiknek hat hónap múlva esedékes a jelentés elkészítése (72%), kevesebb, mint fele végezte el a
2 of
legfontosabb teendőket, úgymint a beszámolási tevékenységek megerősítését (39%), a kettős lényegességi
felmérést (38%), valamint az adatok rendelkezésre állásának igazolását (20%).
Miközben a válaszadók erősen bizakodóak a már meglévő közzétételekben szereplő témákat illetően, mint
például a munkaerő (76%), az üzleti magatartás (75%) és a klímaváltozás (60%), sokkal kevésbé magabiztosak
a tekintetben, hogy képesek lesznek-e a beszámolási követelményeknek megfelelni a kevésbé ismerős témák,
például a biodiverzitás (35%), a szennyezés (43%), illetve az értékláncban dolgozók (45%) vonatkozásában.
A cégvezetők az adatok rendelkezésre állásával és minőségével kapcsolatos tényezők (59%) mellett az
értéklánc komplexitását (57%), valamint a munkatársak kapacitását (50%) emelték ki, mint a megvalósítást nagy
vagy nagyon nagy mértékben akadályozó tényezőket.
A fenntarthatóság egyre gyakrabban szerepel a vezetőség napirendi pontjai között
A válaszadók 76%-a vélekedik úgy, hogy a CSRD következtében a cég vezetése szempontként emelte be
(59%) vagy fogja beemelni (17%) a fenntarthatóságot a döntések meghozatala során. A cégek várakozásai
szerint a CSRD számos üzleti előnyt fog biztosítani számukra. 51%-uk arra számít, hogy a jobb
környezetvédelmi teljesítményből nagy vagy nagyon nagy mértékű előnye fog származni, 49%-uk ebben a
vonatkozásban az érintettek iránti nagyobb fokú elköteleződést, 48%-uk pedig a kockázatok csökkentését említi.
29% bízik magasabb bevételekben, és 26%-uk szerint a CSRD jelentős költségmegtakarítást fog eredményezni.
Pénzügyi előnyöket nagyobb arányban várnak azok a társaságok, amelyek közelebb vannak a beszámolási
határidőhöz. Azoknak a cégeknek, amelyeknek a 2025-ös pénzügyi évben esedékes a beszámolás, 38%-a
számít arra, hogy a bevételek növekedése révén előnyre tesznek szert, valamint 34% a költségmegtakarítástól
vár előnyt.
„A vezető vállalatok döntéshozatali folyamatába egyre inkább beépül a fenntarthatóság, és a CSRD
megvalósításától komoly környezetvédelmi előnyöket, hatékonyabb kockázatcsökkentést és az érintettek iránti
nagyobb fokú elköteleződést várnak. A CSRD terén már előrébb járó és különösen a beszámolási határidőhöz
közelebb álló cégek pedig jóval nagyobb pénzügyi előnyöket is látnak, mint a későbbi években beszámolásra
kötelezett társaik” – mondta Will Jackson-Moore, a PwC fenntarthatóságért felelős globális vezetője.
Megjegyzés a szerkesztőknek:
A felmérésről
A PwC Global CSRD Survey felmérését 2024 áprilisában-májusában 547 felsővezető és vezető szakember
megkérdezésével több, mint 30 országban végezte. A válaszadók körülbelül egyharmada felsővezető,
fennmaradó része pedig a fenntarthatósági, pénzügyi és kockázatkezelési területeken vezető szakember. A
kutatásban részt vevő cégek 60%-a az Európai Unióban rendelkezik székhellyel, a vállalatok több, mint fele 1
milliárd dollár feletti éves árbevétellel bír. A társaságok által képviselt iparágak közé tartoznak: gyártóipar (25%);
pénzügyi szolgáltatások (21%); technológia, média és távközlés (18%); fogyasztói és kiskereskedelmi ágazat
(14%); energia, közművek és erőforrások ágazat (13%); egészségügy (7%). Az összes válaszadó 57%-a fog a
2025-ös pénzügyi évben első alkalommal beszámolót benyújtani a 2024. évi adatok alapján.
A teljes felmérés és annak megállapításai a pwc.com oldalon olvashatók.
