Az alvásnak elengedhetetlen szerepe van egészségünk és jóllétünk fenntartásában. Ám sajnos sokan figyelmen kívül hagyják ennek fontosságát, és szenvednek a rossz alvási szokások és az alvászavarok által okozott következményektől. Ezek mindennapi teljesítményünket erősen befolyásolják, többek között a gépjárművezetésre is komoly hatással vannak.
A vezetést tekintve kiemelten fontos az obstruktív alvási apnoé felismerése és kezelése, mivel ez az
állapot jelentősen növeli a közúti balesetek kockázatát. A kezeletlen alvási apnoés betegek ugyanis 2-
3-szor valószínűbben okoznak közlekedési balesetet, mint egészséges társaik.
„Az alvásnak három fontos jellemzője van: a mennyisége, az időzítése és a folyamatossága” – kezdi
Dr. habil Szakács Zoltán, szomnológus, neurológus főorvos, a SomnoCenter szakértője. „Az alvás
minőségét két alvásciklus, a lassú hullámú mélyalvás és az álomfázis mennyisége és zavartalansága
befolyásolja. A vezetés szempontjából a lassú hullámú mélyalvás a legfontosabb, ugyanis ebben
újítjuk meg a homloklebenyünket, amely a vezetés szempontjából alapvető funkciók normalitásához
vezet az éjszaka folyamán.”
A homloklebenyünk elülső részén, amit prefrontális kéregnek neveznek, találhatóak az irányító
funkcióink. A lassú hullámú mélyalvás során újítjuk meg az itt lévő idegsejtek kapcsolatait, és így lesz
az agyunk újra alkalmas olyan bonyolult dolgokra, mint a döntés, a komplex feladatok gyors átlátása –
tehát egy közlekedési helyzet villámgyorsan történő változásának felfogása – és a reagálás. Ezeket
exekutív funkcióknak hívják, amik a vezetésben alapvető funkciók.
„Hogyha valaki három órakor fekszik le délután, és este kilenc órakor ébred, az egészen más, mintha
éjfélkor fekszik le és reggel hatkor kel fel, hiába hat órányi alvás mindkettő. Mert aki éjfélkor fekszik
le, annak sokkal több lassú hullámú mélyalvás lesz az alvás struktúrájában. Problémát jelent az is,
amikor az alvás folyamatossága sérül, és mélyalvás megvonottá válunk annak ellenére, hogy alszunk.
Ezt okozza például az alvási apnoé, amikor az alvás közben az izmok ellazulása miatt a garat olyan
szűk lesz, vagy el is záródik, hogy a kialakuló oxigénhiányt csak úgy tudja az agy korrigálni, hogy a
mélyalvást szüneteltetve megnyitja a garatot olyan tágasságra, amin már elég levegő jut be a
tüdőbe, és rendezi az oxigénhiányt. Az alvási apnoé lényege, hogy a beteg elég levegőhöz csak a
felületes alvásban jut, ezért a felületes és a mélyalvás között ingázik óránként akár 60-70-szer.”
A mélyalvás hiányának vagy folyamatos megszakadásának számtalan következménye van, az egyik
legszörnyűbb, hogy a homloklebeny nem tud megújulni. Az alvási apnoés betegek döntései így
önmagukhoz képest mindenképpen lassabbá válnak.
„A mélyalvásban termeljük a szomatotropin nevű hormont, más néven növekedési hormont, amely
nélkül egész egyszerűen meghalunk” – folytatja Dr. habil Szakács Zoltán. – „Ha valaki tartósan
mélyalvás-megvont, tehát minden éjszaka apnoés zavarai vannak, akkor neki reggelre nagyon kevés
ilyen hormonja van, mert állandóan meg kellett szakítania a termelési folyamatot, hogy rendezze az
oxigénhiányt. Ő nappal is gyártja ezt a hormont, azonban ezt csak mélyalvásban lehet. Ezért az agya
állandóan utasítja, hogy hagyjon fel azzal, amit éppen csinál, például ne nézze az utat, hanem menjen
mélyalvásba és termelje meg ezt a hormont most azonnal. Tehát fokozott alváskésztetése van, amely
unalmas helyzetben, monoton közlekedési szituációban arra bíztatja, hogy nyugodtan hunyja le,
pihentesse a szemét. És amikor így tesz csak három másodpercre, a jármű kontrollálatlanul megy
száz-kétszáz métert, így életveszélyes szituációk alakulnak ki.”
Azoknál a gépjárművezetőknél, akiknél felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé
szindróma (OSAS) gyanúja, a vezetői engedély kiadását vagy megújítását megelőzően alvászavar
szűrővizsgálatra kell beutalni és csak akkor kaphatnak újra jogosítványt, ha szakorvosi véleménnyel
tudják igazolni az állapotuk javulását.
„Az alvási apnoé kialakulásában elsősorban a túlsúly játszik szerepet. 35-ös BMI felett az Európai
Unió előírja, hogy automatikusan szűrésre kell küldeni a beteget. Amennyiben a szűrés azt mutatta,
hogy a betegnél alvás közben a határértéknél többször záródik el a garat, akkor nem vezethet,
függetlenül attól, hogy milyen tünetek érzékel vagy nem érzékel. Mert az alvási apnoé tünetei nem
fájnak – a nappali álmosság nem fáj, a magas vérnyomás nem fáj, ha éjjel izzadunk picit, az nem fáj,
ha többször kell éjjel mosdóba menni, nem fáj…” – mondja dr. Szakács Zoltán.
Az éjjeli fuldoklásos oxigénhiány az élettartam csökkenésével és számos betegség megjelenésével jár.
Ilyen a magas vérnyomás és a diabétesz, a szívritmuszavar, a jóval magasabb stroke- és
infarktusveszély. Valójában akit kiszűrnek, az nem a jogosítványáért küzd, hanem a várható
élettartamáért, hogy ne legyen magas a vérnyomása, hogy reggel ne legyenek magasak a
vércukorértékei, hogy az oxigénhiány miatt ne butuljon el. Szembe kell nézni a valódi problémával. A
testsúlyfeleslegük éjjelente az egészségükre tör, tönkreteszi az alvási folyamatokat, és alkalmatlanná
teszi őket a vezetésre.
„Az alvási apnoés betegnek az kell legyen a célja, hogy csökkenjen az AHI index, azaz az alvásfüggő
légzészavarok súlyossági fokának megítélésére szolgáló mérőszám. A légsínterápia megkezdésével a
beteg újra vezethet, mert az AHI index 5 alá esik” – összegzi a legfontosabb tudnivalót a
SomnoCenter szakértője.
Az alvási apnoé szűrővizsgálatot alvászavar központban érdemes elvégeztetni, ahol a kiértékelést
minden esetben a műszeres vizsgálat kiértékelésében szerzett tapasztalattal rendelkező szomnológus
végzi.
