Fogvatartás és tisztességes eljárás
Súlyos sérüléseket szenvedett előállítása során egy békési férfi, majd nyolc nap múlva meghalt. Sem a rendőrség, sem a bíróság nem talált hibát a rendőri intézkedésben. A Kúria friss döntése azonban hatályon kívül helyezte a legutolsó ítéletet. Így újra esély nyílik arra, hogy tisztázódjék végre, terheli-e felelősség a rendőrséget ebben a tragikus ügyben.
A drog hatása alatt álló Makula István Károlyt 2018. július 6-án éjjel állították elő Békés megyei rendőrök. Elfogása során, a járőrkocsiban és a Békés városi kapitányságon is testi kényszert alkalmaztak vele szemben a békéscsabai rendőrök. Utóbbiról rendőrségi kamera-felvétel is készült. A férfi nyolcnapnyi kóma után halt meg.
Az ügyészség több forduló után végül vádat emelt két rendőr ellen. Az egyik háromszor megütötte a védekezésre képtelen, hátrabilincselt férfit, a másik pedig statisztált mindehhez. Mindezek ellenére senkit nem ítéltek el. Majd bár az ügyész még a tárgyaláson bejelentette, hogy fellebbezni fognak, végül a főnöke megírta a bíróságnak, hogy mégsem.
Ezzel párhuzamosan futott egy másik eljárás is. A kómába került áldozat helyett családtagjai azért nyújtottak be panaszt a rendőri intézkedés ellen a Magyar Helsinki Bizottság segítségével, mert a rendőrök a helyszínre nem hívtak mentőt, és mert a testi kényszer nem volt jogszerű. A rendőrség ezt elutasította, mondván, az intézkedéssorozat minden pontján jogszerű és szakszerű volt. Ezután az ügy bíróság elé került, ami először az örökösök számára megtagadta a perindításhoz való jogot. Ezt a Kúriának kellett rendbe tennie. Majd az új eljárásban ismételten rendőrségi elutasítás következett, de ezt a második ítélet nem találta jogsértőnek.
A család és Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje újra felülvizsgálati eljárást kezdeményezett. A Kúria ugyan érdemben nem tudott dönteni az ütlegelésről, de alaposnak ítélte meg a kérelem formai hivatkozásait, és eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az határozatot.
A Kúria – egyelőre szóban – két dologgal indokolta mindezt. Az egyik érv szerint az ítélet egyáltalán nem foglalkozott azzal a panaszban kiemelt körülménnyel, hogy nem hívtak mentőt a helyszínre, noha a szemtanúk és maguk a rendőrök is egybehangzóan állították, Makula István Károly már az intézkedés kezdetén is zavart volt. Jogászi szakkifejezéssel a Szegedi Törvényszék tehát nem merítette ki a keresetet, nem bírált el minden panaszelemet. A másik jogsértést ott követte el az elsőfokú törvényszék, hogy a közigazgatási perbe rossz eljárási helyzetben vonták be a két korábbi vádlottat, mert ők az intézkedés során nem magánemberként jártak el. Így viszont a per olyan személyek részvételével is zaljott, akik nem vehettek volna részt benne, és akiket ezért nem lehetett volna tanúként sem kihallgatni.
„Lassan hat évvel a történtek után azt is értékelni kell, hogy több ponton fontos megállapításokat tett a Kúria. Ilyen súlyú ügyben az igazságszolgáltatásnak különösen nagy gondossággal kell eljárnia. Eddig ez nem mindig így történt, a Kúria döntése erre most új esélyt adott” – értékelte a döntést Fazekas Tamás ügyvéd.
A már első fokon jogerős, a két rendőr felmentésével járó büntetőítélet miatt a család tavaly nyáron a strasbourgi bírósághoz fordult. Tehát ott is maradt némi esélye annak, hogy az igazságkereső hozzátartozók valamiféle jóvátételt kaphassanak.
