Míg mondjuk 30 évvel ezelőtt a képernyő leginkább is a televízió képernyőjét jelentette, ma már körbevesznek minket a kijelzők. Ott vannak az asztalunkon, a szekrényen, a falon, sőt még a zsebünkben is, és valójában ezzel nincs is hatalmas gond, ha betartunk pár alapszabályt.
Köztudott, hogy ha gyermekkorban valaki sok időt tölt a kijelzők előtt, akkor lassulhat a szociális, sőt a motoros képességeinek fejlődése is, ezért az sem lehet annyira meglepő, hogy ez bizony a látásukat is negatívan befolyásolja.
A magas képernyőidő (tehát a képernyő előtt töltött órák száma) olyan tetten érhető fizikai problémákat is okozhat, mint az álmatlanság, a nyak- és vállfájdalmak a folyamatos görnyedés miatt, a szemfáradtság, a szemszárazság és a gyorsabb ütemű látásromlás.
Akkor ejtsük a technológiát?
Természetesen nem mondhatjuk azt, hogy mindenki adja el a tv-jét, a mobilját, a tabletjét meg a laptopját, arra viszont felhívhatjuk a figyelmet, hogy nem mindegy, mire használjuk ezeket az eszközöket.
Aki például gyakran játszik a telefonján, az megfontolhatná, hogy társasozhatna akár offline is a barátaival, aki pedig a közösségi oldalakat bújja órákon át, annak érdemes lehet beállítani a mobilján egy időkorlátot, amely figyelmeztet, ha már túl régóta nem tudunk elszakadni mondjuk a TikToktól.
Kiválóak persze ezek az eszközök arra, hogy tartsuk a kapcsolatot a távolabb élő barátokkal, szeretettekkel, sőt sokak számára elengedhetetlenek is a munkájuk miatt, de tudnunk kell, hol vannak a határok, ha meg szeretnénk előzni a bajt.
Hol húzzuk meg a határokat?
1.Küldjük aludni az okostelefont is
Aki olvasgatni szeretne még elalvás előtt, az válassza inkább a nyomtatott könyveket a telefon helyett, mert a kijelző által kibocsátott kék fény a nyugodt helyett nyugtalan éjszakát eredményezhet.
2.Kell egy kis áramszünet…
Bár a munkáltatók szinte soha sem világosítják fel a munkavállalókat arról, hogy a kijelző előtt végzett munkát óránként 10 percre megszakíthatják, a magyar jogszabályok ezt egyértelműen kimondják. Persze ez nem jelenti azt, hogy el szabad dobni a munkát, viszont kicsit kinyújtóztathatjuk a tagjainkat, pihentethetjük a szemünket azzal, hogy nem kell folyamatosan közelre fókuszálnia, és mozoghatunk is egy kicsit, amíg elintézünk mondjuk egy telefonhívást vagy főzünk egy teát.
3.Vegyük át az irányítást!
Számos alkalmazás nyújt már lehetőséget arra, hogy beállítsunk egy szünetemlékeztetőt (azaz hogy ideje szünetet tartani) vagy akár egy napi időkorlátot. Persze általánosságban is kontrollálhatjuk a képernyőidőnket, hisz sok okostelefon készít statisztikákat arról, hogy átlagosan mennyi ideig van “ébren” a telefonunk, tehát mennyi ideig nézzük a kijelzőt, ezek a számok pedig felhívhatják a figyelmünket arra, ha ideje nagyobb figyelmet fordítani az egészségesebb szokások kialakítására.
4.Ne bújjunk bele a kijelzőbe!
Ha sokat ülünk a gép előtt, akkor törekednünk kell arra, hogy folyamatosan meglegyen a szükséges 40 cm távolság a kijelző és az arcunk között, hogy ne terheljük túl a szemünket.
5.Növeljük a betűméretet!
Egyáltalán nem ciki személyre szabni a kijelzőink megjelenítési beállításait, tehát az sem ciki, ha nagyobbra vesszük a betűméretet, hogy könnyebb legyen az olvasás.
+1 Pislogni, pislogni, pislogni!
Sajnos sok irodai dolgozót érint a szemszárazság problémája, amelynek egyik fő kiváltója az, hogy kijelzőnézés közben elfelejtünk pislogni. Szóval ahogy emlékeztetik magukat az emberek a megfelelő vízbevitelre, akár egy “Pislogj!” feliratú cetlit is ragaszthatnak a kijelző szélére.
Aki úgy érzi, hogy a rossz látása miatt görnyed a kijelzők fölé, és ez akadályozza abban, hogy egészségesebb legyen a technológiával való viszonya, az kérjen segítséget bátran a margitszigeti Focus Medicalnál, a lézeres szemműtét nagy múltú klinikáján!/X/
