Meg nem történt ügyletek után akart több mint 25 millió forint áfát visszaigényelni az a vállalkozás, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai ellenőriztek. Így került képbe egy látszólag kriptovaluta-portfóliókat kezelő cég.
Egy vállalkozás információ-technológiai szaktanácsadásról szóló, de ki nem fizetett számlák áfáját is beszámította a levonható adóba, miközben azt a szaktanácsadó társaság nem vallotta be. A NAV mindkét cég ellenőrzésével göngyölítette fel az ügyet, egyikük eleve a kockázatos vállalkozások listáján szerepelt.
A tanácsadó cég elvileg kriptovaluta-portfóliókat kezelt, ügyfelei kriptobefektetéseit egyetlen számlán vezette. Az ügyfelek szerződéskötés után a kft. kriptovaluta-pénztárcájába utalták az összeget, ami a portfólió részeként bekerült a tőzsdére. A rendszert egy állítólagos robot monitorozta, de a piaci folyamatokat emberi beavatkozással elemezték. Az ellenőrzéskor a NAV ellenőreinek a robot létezését a cég alkalmazottai nem tudták megerősíteni és a bankszámlakivonatok is rácáfoltak a történetre: nyoma sem volt kriptovalutának, így a befektetés, és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások sem történhettek meg.
A tanácsadó cég sem az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat, sem az áfabevallást nem küldte be a NAV-hoz. Indoklásként pedig arra hivatkozott, hogy díjai hatvan százalékát elengedte, hogy csökkenjen fizetendő áfája.
A NAV megállapította, hogy a tanácsadó vállalkozás számlái nem hitelesek, az azokon szereplő gazdasági események valótlanok, így áfatartalmukat sem vonhatja le a látszólagos szaktanácsadást „igénybe vevő” cég. Ez a társaság egyébként kockázatos minősítéssel rendelkezett, ezért a több mint 25 millió forintos jogosulatlan visszaigénylése után 260 százalékos, vagyis több mint 65 millió forint adóbírsággal sújtotta a NAV.