Hercegi selyemköntösök –
Luxus selyemszövetek és bársonyok a magyar Esterházy-kincstárból.
16-17. századi magyar főúri textilemlékek a Budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből
A textilművészet legjelentősebb nyersanyaga a selyem, mely értékénél fogva a magyarországi textilművészet történetében is jelentős szerepet töltött be. Önálló selyemipara nem lévén, Magyarországon a 11. század óta a kor ízlésének megfelelő díszöltözetekhez, egyházi ornátusokhoz drága külföldi selyemkelméket használtak fel. A 11. századból bizánci, a 12-15. századból itáliai selyemszövetekből készült magyar egyházi öltözeteket, miseruhákat (casula) őrzünk, világi öltözékek ebből a korból nem maradtak fenn. A 16. században Magyarország az oszmán-török hódítás következtében három részre szakadt, a Magyar Királyságra, Erdélyi Fejedelemségre és a középső hódolt területre.
A keleti országrészbe, az Oszmán Birodalom vazallus-államaként működő Erdélyi Fejedelemség területére a kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatai révén számos értékes török selyemkelme, illetve selyemkaftán (hil’at) került a 16-17. század folyamán. A Habsburg Birodalom fennhatósága alá tartozó és az Oszmán Birodalommal hadakozó nyugati, észak-nyugati országrészt, a Magyar Királyságot a magyar rendek által megválasztott nádorok (palatinus) irányították. A Magyar Királyság nádorai és más főurai elsősorban Bécsben vagy Itáliában vásároltak selymet a 16-17. században és viseleteiket itáliai, ritkábban spanyol vagy francia selyemszövetekből szabatták, de nagy értékük volt az oszmán-török és a perzsa szafavida szöveteknek is. A korszak írott forrásai, a hozományjegyzékek és hagyatéki leltárak számos értékes selyemszövetből készült női és férfiviseletet sorolnak fel e korszakból, azonban közülük – az évszázadok alatt háborúk sújtotta Magyarország területén – csak néhány darab maradt fenn. Ezek közé tartozik Magyarország nádorainak, gróf Esterházy Miklós (1583-1645) és fia herceg-nádor Esterházy Pál (1635-1713) kincstárának textilegyüttese, amelyek alapján megismerhetjük a 16-17. századi magyar főúri luxusviseletek, kárpitok, terítők, lófelszerelések és fegyvertokok pompáját. A kincstár textilemlékeit a Budapesti Iparművészeti Múzeum őrzi, s bár a II. világháborúban súlyos károsodás érte a gyűjteményt, az elmúlt évtizedek gondos restaurátori munkájának köszönhetően ismét méltó módon képviselik az egykori magyar főúri gyűjtemények gazdagságát.
A kincstár anyagának válogatásakor a korszak legértékesebb selyemszöveteiből készült műtárgyakra helyeztük a hangsúlyt oly módon, hogy a 16-17. századi magyar főúri életmódot reprezentáló tárgyak felvonultatásával betekintést nyújtsunk a kor magyar ünnepeinek, divatjának, lakáskultúrájának és hadászatának történetébe is. Az Esterházy család férfitagjai által viselt, illetve ereklyeként őrzött díszöltözeteken kívül az ugyancsak különleges selyemszövetből szabott kárpitok, valamint az ünnepi alkalmakkor használt díszlóöltözetek és díszfegyvertokok – díszfegyver
A kiállításon szereplő viseletek anyaga korának legértékesebb itáliai, spanyol, török és francia szövetei, amelyeket aranyozott ezüst- és ezüstfonalas paszománygombok, spanyol arany- és ezüstcsipke, ékkövek, gyöngyök és korallok díszítenek. A luxus selyemszövetek rendkívüli értékét jelzi, hogy a kincstár néhány darabja korábbi itáliai, spanyol vagy török viseletek anyagának felhasználásával készült. Az Esterházy-kincstár selyemszövet-alapú, 16-17. századi magyar főúri viseleteit, a felső- és alsókabátokat (mente és dolmány) a lovaglásra alkalmas, törökös szabásmód jellemzi. Ugyancsak a lovas életmódhoz tartoznak a selyembársonnyal borított, aranyozott ezüst- és ezüstdróttal hímzett magyar és török ló- és nyeregtakarók, valamint a lóöltözet részéhez tartozó dísz íj- és nyíltokok.
A kiállítás kiemelkedő darabja a maga nemében is egyedülálló, 16. századi perzsa szafavida selyemkárpit, mely a szafavida uralkodót, I. Tahmasp sahot (1524-1576) és vendégeit ábrázolja népes udvara körében.
A kiállítás kurátora: Dr. Pásztor Emese
A kiállítás rendezésében résztvevő restaurátor kollégák: Moór Anikó, Nagy Rebeka, Hargitai Ottó
A kiállítás 2023. június 25-től augusztus végéig lesz látható Hangzhouban, a Kínai Állami Selyemmúzeum épületében
