Az orosz-amerikai tanácskozást orosz részről az egyik utolsó lehetőségnek tartják arra, hogy a NATO és vezető hatalma a visszavonulás békés útját válassza. Ellenkező esetben olyan műszaki-katonai ellenlépéseket helyeztek kilátásba, amelyektől azt remélik, hogy kikényszeríthetik, amit tárgyalással nem sikerül.
A tét óriási, hiszen a Szovjetunió és a Varsói Szerződés megszűnése óta a Nyugat először szembesülhet azzal a módszerrel, amelyet eddig ő alkalmazott a Kelettel szemben: a visszagöngyölítés, a roll back stratégiájával. Ha nem sikerülne szót érteni, orosz részről áttérnének az ellenfenyegetések módszerére, s akkor – mint megüzenték Washingtonnak – „már késő lesz megkérdezni, miért hoztunk ilyen döntéseket, és miért telepítettünk ilyen rendszereket”.
A genfi tárgyalás kimenetele hazánk biztonsága szempontjából is mérföldkőnek számít. Nemzetközi mozgásterünk lényegesen bővülhet, ha a NATO visszavonulót fúj Keletről. A szabadabb légkör kedvezne Magyarország fejlődésének, és arra ösztönözné a magyar diplomáciát, hogy aktív hídépítésbe fogjon Kelet és Nyugat között.
Moszkva azt üzente a NATO európai tagjainak, hogy „Gondolkozzanak el, megéri-e nekik, hogy a kontinens katonai konfrontáció terepévé váljon. Választhatnak a között, hogy komolyan veszik javaslatainkat, vagy technikai-katonai alternatívával kerülnek szembe” – mondta Alekszander Grusko külügyminiszter-helyettes december 19-én.
Oroszország olyan jogi garanciákat követel az Egyesült Államoktól, amelyek kizárják a NATO keleti terjeszkedését, és fenyegető fegyverrendszerek telepítését az orosz határok közvetlen közelébe. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a NATO-nak és vezető hatalmának le kell mondania Ukrajna és Grúzia felfegyverzéséről és integrálásáról a nyugati katonai szövetségbe. Amerika eddig csak arra mutatott hajlandóságot, hogy nem telepít támadó fegyvereket (értsd rakétákat) Ukrajnába, de azt is feltételekhez kötötte. Viszont kizárta, hogy lemondjon a NATO keleti bővítéséről, és ezt írásba adja. Az orosz követelés-csomagot nem tartja kiinduló alapnak, hanem más alapokra akarja helyezni a tárgyalást. Nem világos, milyenre, tekintve, hogy nem Oroszország fenyegeti Amerikát határai mentén, hanem fordítva. Ha az amerikai vezetés Genfben is kitartana elutasító álláspontja mellett, olyan orosz ellenlépésekkel kellene számolnia, amelyeket Moszkván kívül nem ismer senki. Annyi bizonyos, hogy a kilátásba helyezett ellenlépések között nem szerepel a háború, viszont szerepelhetnek köztük olyan hadi eszközök és módszerek, amelyekkel háború nélkül is elérhető a cél, a NATO visszavonulása Oroszország határairól. Az oroszok gyors válaszra várnak, értésre adták, hogy nem hajlandók alkudozni Oroszország biztonságáról. Az amerikaiakkal tartandó genfi tárgyalás után ugyan lesz még találkozó a NATO-val és az EBESZ-szel, de perdöntőnek a legelső számít. Oroszország azt is tudatta, hogy ha törvényes biztonsági garanciákat kap, kész a másik félnek is hasonló garanciát nyújtani.
A Békekör tudósítója szerint a genfi tárgyalások kimenetelén az enyhülés vagy egy újabb hidegháború eljövetele múlik. Akárhogyan alakuljon is, biztosra vehető, hogy atomháború nem lesz. Az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország január 3-án először deklarálta közös nyilatkozatban, hogy „A nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és sohasem szabad megvívni”. (Az állásfoglalás orosz kezdeményezésre született.) Noha az emberiség létét nem fenyegeti többé atomháború veszélye, nyitott kérdés, enyhülés vagy hidegháború vár-e a világra.+++
Kiadta: Magyar Békekör
