Oroszország fenyegető ellenlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a NATO visszautasítaná a biztonság kölcsönös megerősítésére irányuló javaslatát, és figyelmen kívül hagyná a törvényes biztonsági garanciákra vonatkozó követelését– jelentette a Magyar Békekör tudósítója Alekszander Grusko orosz külügyminiszter-helyettes vasárnapi bejelentése alapján.
“Egyértelművé tesszük, hogy készek vagyunk tárgyalni a politikai folyamatra történő átállásról a katonai vagy haditechnikai forgatókönyv helyett, és ezzel megerősíteni az EBESZ, az euró-atlanti és az eurázsiai térség valamennyi országának biztonságát. Ha ez nem sikerül, jeleztük nekik, hogy mi is áttérünk az ellenfenyegetések módszerére, de akkor már késő lesz megkérdezni, miért hoztunk ilyen döntéseket, és miért telepítettünk ilyen rendszereket. Gondolkozzanak el az európaiak, megéri-e nekik, hogy a kontinens katonai konfrontáció terepévé váljon. Választhatnak a között, hogy komolyan veszik javaslatainkat, vagy technikai-katonai alternatívával kerülnek szembe. Oroszország diplomáciai megoldást javasol” – mondta Grusko.
A Békekör tudósítója emlékeztet arra, hogy az orosz kormány december 17-én nyilvánosság elé tárta az amerikai kormányhoz eljuttatott szerződéstervezetét a két ország között kötendő biztonsági garanciákról. A szerződéstervezetet – a diplomáciai szabályoknak megfelelően – előzőleg átadták az Egyesült Államok moszkvai képviselőjének december 15-én. A szerződéstervezetben Oroszország az ENSZ Alapokmányából, az Alapokmányon nyugvó államok közötti baráti kapcsolatokra és együttműködésre vonatkozó nemzetközi jogból, az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia 1975. évi helsinki záróokmányából, a viták békés rendezéséről szóló 1982. évi manilai nyilatkozatból, az 1999. évi Európai Biztonsági Chartából, valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és az Orosz Föderáció közötti kölcsönös kapcsolatokról, együttműködésről és biztonságról szóló 1997. évi alapító okiratból kiindulva javasolta, hogy a felek az oszthatatlan, egyenlő és csorbítatlan biztonság elvei alapján működjenek együtt.
Moszkva ennek érdekében többek között kezdeményezte: Az Amerikai Egyesült Államok vállalja, hogy megakadályozza az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének további keleti terjeszkedését, és megtagadja a Szövetséghez való csatlakozást a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniójának államaitól, nem létesít katonai bázisokat a volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének azon államai területén, amelyek nem tagjai az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, nem használhatja infrastruktúrájukat semmilyen katonai tevékenységre, és nem alakít ki kétoldalú katonai együttműködést velük.
A felek vállalják, hogy nem telepítenek földi indítású közép- és rövidebb hatótávolságú rakétákat nemzeti területükön kívül, valamint nemzeti területüknek azon részein, ahonnan ezekkel a fegyverekkel a másik fél nemzeti területén lévő célpontokat támadhatják.
A felek tartózkodnak a nukleáris fegyverek nemzeti területükön kívüli telepítésétől, és visszaküldik nemzeti területeikre azokat a fegyvereket, amelyeket a Szerződés hatálybalépésének időpontjában nemzeti területeiken kívül már telepítettek. A felek felszámolnak a nukleáris fegyverek telepítésére nemzeti területükön kívül alkalmas minden meglévő infrastruktúrát.
Orosz részről jelezték, hogy a szerződéstervezetről csak az Egyesült Államokkal hajlandóak tárgyalni, tekintettel arra, hogy a szerződés kettejük között jönne létre. Ezzel reagáltak Washington jelzésére, hogy az USA nem akar tárgyalni Oroszországgal európai szövetségesei nélkül.
