A kijevi vezetés elállt attól a tervétől, hogy a NATO-val közösen preventív háborút indítson Oroszország ellen a Krím visszaszerzéséért és a Donbassz önállóságának felszámolásáért – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szerdán. Az oroszellenes ukrán vezetés annak hatására tett le vakmerő tervéről, hogy Oroszország félreérthetetlen jelét adta, hogy nemcsak megvédi a Krímet, és a donbasszi oroszokat, hanem tovább is lép, ha megtámadják.
Kijev megelőző háborúra és a Krím egyidejű visszafoglalására irányuló igényével Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter állt elő április 13-án, Brüsszelben Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel és Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával folytatott megbeszélésén. Az ukrán kezdeményezést csak a balti államok és Lengyelország támogatta, a NATO többi szövetségese ellenezte, vagy tartózkodott. A Fekete-tengerre vezényelt amerikai hadihajókat is visszavonták, mielőtt a Boszporuszon áthaladtak volna.
A NATO mindazonáltal folytatja Defender Europe 21 fedőnevű hadgyakorlatát, melyben Magyarország is érintett. A Baltikumtól a Fekete-tengerig terjedő nyugati orosz határokra vezényelt 40 ezer fős haderőt 15 ezer harci eszköz egészíti ki. A hadgyakorlatba az ukrán fegyveres erőket is bevonták, Ukrajna légterében amerikai hadászati bombázók jelentek meg. Az orosz hadvezetés mindebből arra következtetett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi nyilatkozata, miszerint Ukrajna nem akar háborúzni Oroszországgal, nem feltétlenül hitelt érdemlő. Ezt magának az ukrán elnöknek a tudomására is hozták azzal, hogy Putyin nem vette fel a telefont, amikor Zelenszkij hívta.
A Fekete-tengeren több mint húsz orosz hadihajó, köztük deszant egységek, és több tucat harci repülőgép folytat hadgyakorlatot, a Balti-tenger fölött pedig TU-160 típusú stratégiai bombázók végeznek több órás repüléseket. Szombat estétől hajózási korlátozás és tilalom lép életbe, és marad hatályban novemberig a Fekete-tenger Krímet és Kercsi-szorost övező térségében. Idegen hadihajók és állami hajók nem léphetnek be a megjelölt vizekre, a kereskedelmi hajózást viszont nem akadályozzák. Nem tudni még, vajon a májusban Fekete-tengerre vezényelt két brit hadihajó tudomásul veszi-e a hadgyakorlatokkal kapcsolatos nemzetközi tengeri jogi szabályoknak megfelelő orosz intézkedéseket.
A kialakult helyzetben Moszkva tudatta, hogy nem rendeli alá az orosz nemzeti érdeket az enyhüléshez fűződő érdekének. Ez azt jelenti, hogy Oroszország nem mond le sem a Krímről, sem a donbasszi oroszok védelméről csak azért, hogy a Nyugattal megbékéljen – értékelte a Békekör tudósítója.
