Ahogy egy Magyar Nemzeti banki ajánlásból kiderül: aki kilenc hónapnál hosszabb ideig élt a törlesztési moratórium (amúgy is futamidőt hosszabbító) lehetőségével, annak hitele könnyen „átstrukturálttá” válhat, s elveszítheti „tiszta adós” minősítését, ami számos hátránnyal járhat.
A hiteltörlesztési moratóriummal így is nagy baj, hogy bőven vannak „rejtett költségei”, hiszen lejárása után nem a részletek összege nő, hanem az egész hitel futamideje, így összességében az sokkal drágábbá és tovább fizetendővé válik. A kormány nem először választotta a bankok érdekeit az embereké helyett: ők asszisztáltak a merénylettel felérő devizahiteles „rendezéshez”, a Fidesz hozta meg a felvételkori helyett a piaci árfolyamon történő forintosítás kifosztó törvényét, ők engedik évről évre áthárítani a tranzakciós illetéket.
Ezeken felül a járványügyi védekezés alapjába mindenki fizet, egyedül a bankok azok, akik a részüket az utolsó forintig leírhatják befizetendő adójukból. Most pedig ahhoz asszisztál a kormány, hogy a járványügyi veszélyhelyzet okozta gazdasági válságban önhibájukon kívül bajba került adósokra bélyeget süssenek. Elvárjuk tehát, hogy megfelelő beavatkozással ennek elejét vegyék, valamint mondják fel végre a 2015-ben kötött paktumot, ahol vállalták, hogy az ügyfelek helyzetének rendezése érdekében egyetlen forintnyi terhet sem raknak a pénzintézetekre.
A Jobbik, mint magyar néppárt egy a jólétet mindenki számára biztosító gazdaság működéséhez nélkülözhetetlennek tartja a kereskedelmi bankok munkáját. Ezt ugyanakkor a közteherviselés, és nem a fideszes kivételezés alapján képzeljük el, mivel a mi világunkban az ügyfél, az ember soha nem kerülhet a céges érdekek mögé.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselője
