Brüsszel rossz szolgálatot tett az EU népeinek azzal, hogy elutasította a nemzeti kisebbségek önálló alkotmányos jogállásának elismerésére irányuló polgári kezdeményezést. A Magyar Békekör kéri a brüsszeli bizottságot, vizsgálja felül döntését, nézzen szembe a valósággal, mert megkerülésével azoknak a kezére játszik, akik a problémát nem megoldani akarják, hanem kihasználni hatalmi céljaikra, idegengyűlölet szításával, emberek és nemzetek megosztásával, egymásra uszításával. Elfogadhatatlan, hogy az EU másodrendű állampolgároknak tekintse a kisebbségieket! A Minority SafePack kezdeményezés célja az volt, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem az európai uniós jog részévé, azaz kötelező erejűvé váljon. Azzal, hogy a Bizottság elutasította a jogos kezdeményezést, gyanúba keverte az egész közösséget az emberi jogok s a hozzájuk szorosan kapcsolódó kisebbségi jogok iránti elkötelezettségét illetően. Az EU minden tagállama ratifikálta az Európa Tanács 1994. évi Keretegyezményét a nemzeti kisebbségek védelméről, melyben az áll, hogy a felek kötelezik magukat a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a többséghez tartozók közötti egyenlőség előmozdítására. Az egyenjogúságot jogilag is kodifikálni kell, hogy a tagállamok ne értelmezhessék kényük-kedvük szerint! Hiszen a nemzeti, etnikai s vallási kisebbségek jogai számos tagállamban, köztük nyugat-európaiakban is, nemcsak sérülnek, hanem még tagadják is őket az egységes nemzetállamiság jegyében.
A Magyar Békekör nem csak a Magyarország határain kívül élő magyar kisebbségek nyelvi, kulturális, vallási, hagyományőrzési, és más jogaiért emel szót, hanem minden nemzeti kisebbségéért, melyet a többség elnyom. Az embernek joga van önmagához, anyanyelvéhez, kultúrájához, gyökereihez. Ha az EU csak deklarálja a jogot, de nem tesz érte semmit, félő, hogy mások fognak „megoldást” keresni helyette, történelmileg ismert, baljós etnikai alapú jogrenddel váltva fel a demokratikus jogrendet. Kétes hajlamoknak máris tanúi lehetünk: lásd az EU Ukrajnához fűződő különleges viszonyát! Hogyan ápolhat egy magát demokratikusnak tartó közösség jó viszonyt egy olyan antidemokratikus rendszerrel, amely etnikai háborút folytat legnagyobb kisebbsége, az orosz ellen, a többieket pedig terrorizálja?! Netán’ az orosz ellenességben tárulna fel az EU elvi következetessége az emberi jogok és a kisebbségi jogok érvényre juttatása helyett?
Nem látja Ursula von der Leyen elnök asszony és stábja, hová vezetett az emberi- és a kisebbségi jogok sérelme az Egyesült Államokban? Nem kellene az EU-nak inkább levonnia a tanulságot az ott történtekből, mielőtt még Európában is felidéződne a polgárháború réme? Tessék bátran szembenézni a gondokkal, nem pedig hátat fordítani nekik! Hiszen a szabadságjogok korlátozásának árát nemcsak a kisebbség fizeti meg, hanem mindenki – áll a Magyar Békekör állásfoglalásában, melynek továbbítására az Unió budapesti képviseletét kérték fel.
